Népfőiskola

A községben különböző helyein fára szerelve vagy villanyoszlopra téve, behálózták a falut a hangosbemondó tölcsérei. Az 1950-es években ezen keresztül bombázták a lakosságot különféle propagandisztikus hírekkel.

A tsz-t szervező járási, megyei propagandisták ezt a hírközlő eszközt is felhasználták az emberek mozgósítására, beszervezéssel kapcsolatos hírek továbbadására.

A forradalom idején Dányban viszonylagos nyugalom volt.

A hősök kertjében volt ugyan összejövetel, beszédek is elhangzottak így pl Mátyás, a tantestület egyik tanára szólt a tömeghez inkább nyugtatóan mintsem zavartkeltően, de azért tisztán elmondta, hogy egy bűnös rendszer, a Rákosi korszak végéhez értünk és reméljük jó irányba fordulnak az események.

A "BKNSZ" rövidítése a Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetségnek.

A szövetség a rendszerváltást megelőző évben, 1989-ben jött létre, tehát saját magát is rendszerváltónak tarthatná.

De nem tartja!

Attila Budapestre jutva, jelentkezik a Ferenc körúton harcoló fiatalok parancsnokánál, akit egy búvóhellyé kialakított pincében talált meg.

A Százados, aki a Sas egység parancsnoka volt szívesen fogadta a mindenre elszánt fiatalembert. Mi is a neved öcsém? kérdezte a "Százados". A te neved ezután ez lesz: a Tanító.

Bagyadtan kelt föl az októberi nap, mint ha elment volna a kedve megvilágítani a földet. Tompa árnyakat rajzolta ki ablakú parasztház első szobájában.
Itt lakott Attila a dányi iskola egyik tanítója fejjebb magasabb öccsével.
Álmából ébresztette a tanítót az utcán elrobogó, maga után sűsű felhőt húzó parasztszekér.

Kedves Dányi Lakosok!

Készülünk megemlékezni az 1956-os forradalom és szabadságharc 70-ik évfordulójára, 1956 október 23-ra.

Készülünk!

Lesznek majd összejövetelek ahol minden bizonnyal 1956 emlékét idézik fel. Lesznek beszédek, jók is rosszak is. Lesznek megemlékezések egyszerűek is, színesek is.
Elhangzik majd felvételről Nagy Imre akkori miniszterelnök beszéde.

Leírom addig, míg egészen a hatása alatt vagyok.

Délután 15 órakor kezdődött a Győr - FTC (mindegy mi a neve) kézilabda szuperkupa rangadó közvetítése a televízióban.

Nagyon szerettem volna megnézni, jobban szeretem a kézilabdát mint a focit.
Néztem is amíg az állás 7:7, vagyis döntetlen volt.

Fiatal tanár voltam, az 1960-as évek végéről beszélek, amikor azzal bocsátottak el a tanáraim, professzoraim az Alma Materből, hogy vigyázzunk, figyeljünk arra, nagy információs robbanás előtt állunk, rengeteg hír születik és változatos, ma még talán elképzelhetetlenül sok hírközlő szerv, eszköz és szolgáltatás lesz a jövőben.

Minden embernek van az életében olyan nap, vagy vannak olyan napok amelyekre szívesen emlékszik vissza.
Aztán van olyan is, amelyekre nem szívesen.

Így van a nemzet is! Így van, mert több mint ezer éves történelmünkben voltak olyan napok amelyekre most is pirosbetűs ünnepként emlékszünk és voltak olyanok is amelyeket fekete gyászkeretbe teszünk.

Szent Istvánról a harmadik legendát Hartvik püspök írta.

Az előzőekben leírt, Istvánnal összefüggő legenda-elemeket nem ismétlem meg, csupán a püspök új, eddig nem ismertetett (sem a Kis Legendában, sem a Nagy Legendában nem olvasható) gondolatokat írom le.

Szent István Kis Legendájának elolvasása után belepillantunk a Nagy Legenda történetébe is.

A következőkben azt írom le, amivel, amennyivel több van a Nagy legendába, vagyis az egyszer leírtakat nem ismétlem meg.

A történelemkönyvek mellett érdemes elolvasni a középkori irodalom stílusában írt Szent István Kis Legendáját.

Van Nagy Legenda is. Sőt még Hartvik püspök által írt Szent Itván legenda is.

A Székelyföldön nagy vitát váltott ki, hogy a vasárnapi szentmisében, a Magyar Himnusz után nem szabd elénekelni a Székely Himnuszt, bár ennek sok évtizedes hagyománya van.

Nézzük meg kicsit távolabbról, kinek van igaza és egyáltalán mi az igazság abban, hogy Magyarország anyaországa akár még a székelyeknek is.

Mármint a Mohács mellett elszenvedett vereségünkről, az 1526 évi augusztus 29-i csatáról.

Aki olvassa rendszeresen a Dányi Krónikát emlékszik rá bizonyosan, hogy több mint kilenc alkalommal írtunk a magyar történelem mintegy 600 éves szakaszáról, ami a honfoglalással kezdődött és a vesztes csatáig tartott.

Falusi ház udvara elképzelhetetlen háziállat, baromfi és más istállózott állat nélkül. A háziállatok sorába nem számítom a macskát, a kutyát, hiszen ezek házkörül élő állatok.

Ez a mondat napjainkban egy össznépi társasjáték sűrűn megfogalmazott kérdésévé vált.

Kinek van igaza, többet nem emelek ki abból amit a facebookon megjelent írások tartalmaznak és az adok-kapok szócsata kivált belőlem. Egy kicsit kibővítem a történteket.

A tóparti lakosok vízellátásáról van szó.

Pár szó az előzményekről, hogy jobban értsük a helyzetet.

Több volt az idegen mint a dányi a temetőnkben szerdán délután egy órakor.
Sőt, Dányban élők közül is -amint láttam- csak öten voltunk jelen.

Idegen embert temettek a dányi temetőben?
Alig lehet ez másként -gondolja a kívülálló.

A dányi búcsú, valójában a templom búcsúja Szent Jakab ünnepéhez kötődik.
Az emberek sokasága ünnepelte régen ezt a napot és mára sem merült feledésbe, bár a régi hangulatát már nem éri el. Társadalmi okok miatt.

Honnét ered a címben szereplő "Kisjakab"?

Jézus tizenkét tanítványa között két Jakab volt.

Kedves Barátaink!

A Sebestyén Alapítvány közgyűlésére szóló meghívó dátumában ellentmondás van, Sződi Sanyi az imént hívta fel a figyelmemet erre.

Ezért az egyértelműség az, hogy valóban pénteken lesz a közgyűlésünk, de nem 29-én, hiszen ez szerdai nap, hanem 31-én.

Kérjük egyben a művelődési ház emeleti termének (reméljük szűknek bizonyul) a biztosítását ehhez.

Az Alapítványunk kuratóriuma julis 22-i ülésén döntött az Alapítvány tagjainak és szimpatizánsainak (minden érdeklődőnek is szóló) összehívásáról.

Ennek megfelelően ez a levél meghívóként is közre adatik, miszerint julius 29-én (pénteken) megtartjuk nyílt ülésünket a művelődési házban, 18 órai kezdéssel.

Napirendi pontok: