Dányi krónika

Igen, ez az internetes portál is emlékeztet arra a hiátusra ami a dányi iskolát körüllengi.

Olvasom a dányi véleményeket a facebookon megjelent egy-egy eseményről.

Olvasom, hogy valaki kifogásolta, hogy az egyébként is az elvitelre kitett cukorkát ismert-ismeretlen személy felmarkolta. (És a nagyobb lopásokat miért nem ítéljük el ilyen vehemensen -szólt a válasz reakció).

Az emlékezésnek vagy ünneplésnek száz oka van és száz módja.

Oka lehet egy-egy névnap, születésnap vagy bármely más jeles alkalom amikor az ünnepelt közel áll hozzánk.
Az emlékezésnek is ugyanígy. Lehet virággal, rendezvénnyel vagy csupán egy gondolattal, egy elküldött sóhajtással.

Örök problémája a pedagógiának, hogy miképpen értékeljük a tanuló tudását.

Önkéntelenül is fültanúja voltam egy beszélgetésnek ahol arról panaszkodott az egyik ember, hogy hármas osztályzatot kapott a gyermeke. Hittanból!

Nem kívánok átfogó elemzést tartani arról az összefüggésről amely a tudományt és a vallást összeköti. Nem is lenne ez nekem tisztem, és valljuk be őszintén, vállalkozni sem mernék rá mert ez egy enciklopédikus nagy tudást és kutatást érdemelne, ami csak kevesek számára adatik meg. Én ezek közé sajnos nem tartozom, sok más társammal együtt.

Ha banális (elcsépelt) mondást szeretnék bevezetőül írni, akkor azt mondanám, hogy gyorsan múlik az idő. Gyorsan szaladnak a napok annyi bizonyos, és aki már több évet élt meg ötvennél, hatvannál (vagy még többnél) annak egyszerűen rohannak.

Kedves Barátaink!

Köszönöm mindazoknak, akik visszajeleztek korábbi "éhség" írásomra. Valójában, az ígéret szerint most is erről lesz szó.

A remény szava a mi szavunk.
Hinni mindabban amit csinálunk, vagy mások csinálnak és ez a közösség javát szolgálja.

Most, vagy régen, gyermekkorodban.

Nem voltál! Biztosan nem voltál.

A mai gyerekek nem tudják már mi a subrikálás.

Az Aprószentek ünnepén, karácsony után az iskolás gyerekek Dányban is meglátogatták a rokonokat, elsősorban az asszonyokat, hogy nekik jót kívánva, biztosítsák, a jövőbeni frissességet.

Mi is ez a szokás?

Karácsony napja van. Jézus születésének ünnepe.

Kívánok először is a Dányi Krónika minden kedves olvasójának áldott és békés ünnepet.

Sokan leülnek ma a családi asztal köré és az ünnep áldott üzenetében biztosan sokat mesélnek egymásnak. Az életről, a sorsról, hogyan is alakult az esztendő és mire is várhatunk, mit is várhatunk a következő év ünnepéig.

Miről jutott eszembe a szeretet-éhség kifejezés, ez a pszichológiában és a -furcsa talán- népművelésben használt összetett szó, mely folytatható még elismertség-éhség, kommunikáció-éhség, aktivitás-éhség és még egy sor olyan esetre vonatkoztató "éhség", amikor nem kapunk belőle eleget (szeretetből, kommunikációból, elismerésből stb) és vágyunk rá.

Az adventi időszakban is, -bár tudjuk a fő hangsúlyt, a várakozást,
a reménykedés lényegét és próbálunk ennek megfelelően élni-, az életünket a társadalmi történések is körülveszik, így nem vonulhatunk el a világtól mint egy remete, foglalkozunk ezzel is, sőt időnként keressük is a lehetőséget a minél pontosabb információk megszerzésére és a magunk álláspontjának a kialakítására.

Azt írom le az alábbiakban, hogy az adventi várakozás miként is történt akkor, amikor Jézus született, vagyis az időszámításunk előtti időben.

Amikor is a világ és a zsidók is benne természetesen "ezer évek óta" várták a Messiást. (A zsidóknál a mai napig sem jött még el, de a keresztények ezt másképpen hiszik).

A Duna televízió egy kisfilmet mutatott be községünkről.

„Magyarország Ma” Péntek délelőttönként jelentkezik az M1 magazinja. A közmédia aktuális csatornáján Dányról szóló kisfilm jelent meg.Az alábbi linken tekinthető meg:

Örvendetes, hogy a római katolikus egyház feje olyan bölcsen, szókimondóan és érthetően szól korunkat meghatározó jelenségekről, társadalmi problémákról.
Az egyház (és általában a kereszténység) támaszkodhat isteni igazságokra, és birtokolhat erőt, mely ezekből az igazságokból származik, ugyanakkor felépítheti a maga értékvilágát, hogy az elveszett, elhagyott, letűnt értékeket visszahozza.

/Katt a nagyobb képért!/
/Katt a nagyobb képért!/

Engem zavar -lehet, hogy mást nem- a mai közember -vagyis mi, az utca embere- arról, és csakis arról beszél amit mások kijelölnek nekünk.
Hogy érthetőbb legyek: nincs már nekünk saját témánk, saját mondanivalónk egymás számára. Majdnem azt mondtam, hogy saját gondolatunk sincs.

Meghívó
2024. november 24. vasárnap 19:00
Szélsőséges érzelmek, gyönyörű dallamok!
Puccini legszebb zenéivel szeretnénk kedveskedni mindenkinek, aki egy kicsit szeretne elfelejtkezni a mindennapokról, vagy csak egy kis romantikára vágyik

Meghívó
Szeretettel várnak mindenkit:
2024. november 23-án 18:00 órára
az Agatha Christie: A Váratlan Vendég című színdarabra
Turán a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár színháztermébe, amely a Helvéciai Momentán Színjátszó Egyesület előadásában kerül bemutatásra.