Isten kezében-A dányi hentes története
Nagy Pál a neve. Dányban, a Fő utca 23 alatt lakott. 1958-as születésű. Illés Annuska volt a nővére.
http://www.mediaklikk.hu/video/isten-kezeben-a-danyi-hentes-tortenete/
Aki megáztatja........
Az ember származástana -biológiai értelemben és nem a teremtés aspektusából nézve-olyannyira kézzelfogható tudomány, melyet mind a filogenetika vagyis a törzsfejlődés, mind az ontogenetika vagyis az egyedfejlődés -nem kell félnünk ezektől a szakkifejezésektől-kétséget alig kizáróan bizonyít. Persze kétségek mindig vannak a tudományban, az sohasem teljes, sohasem lezárt.
Himnusz a borostyánok között
Az a két Losonchoz kapcsolódó történet amit tegnap írtam, felvezetése a most írottaknak.
Ez is losonci történet
A megemlékezés végén elindultunk haza. Úgy délután 2 óra felé volt az idő.
A 71-es út vezet Somoskőujfaluba, a határhoz. Rekkenő volt a hőség, az autóban pedig méginkább, a klíma ellenére is.
Az útról jól lehet látni -balra- egy helyen Fülek várát.
Megnézzük!
Történetek Losoncon
Július 8-án -mint azt korábban jeleztük- Losoncra mentünk, hogy részt vegyünk Ráday Pál síremlékének felújítása alkalmából rendezett ünnepségen.
Erről konkrétan később írok, most csak egy-két képet elevenítek fel gondolom nem csak a magam kedvéért.
A szép, impozáns református templomban kezdődött a több részből álló ünnepség.
Háziorvosi rendelés változás
2017. július 3-tól július 30-ig
a délutáni háziorvosi rendelés elmarad.
forrás: http://www.dany.hu/node/566
Gyászos napok
Községünk 800 éves fennállásának idején sokszor tragikus, embertpróbáló napok jöttek, egymásután. Évszázadonként, sőt még attól is sűrűbb alkalmanként, mely mint nehéz járom nehezedtek ránk.
Az 1200-as években, Szent Margit korában lehetett a súlyosan beteg Pál gyógyulása, mely mint betegség szimbóluma a test gyötrelmének, de szimbóluma a hit erejének is.
Erőforrásaink
"Honnét veszi az erőt".... csodálkozva szokták kérdezni, ha egy-egy ember súlyos terhek sorozatát viseli.
Hát honnét is?
Ha megnézzük szülőfalunk történtét, akkor számos olyan eseményre bukkanunk, amelynek elviselésére valóban csodálatos erőre volt szükség.
De honnét jön a csoda, mi is ez a "csoda"?
A Nagyságos Fejedelem kancellárja és a dányiak
Akit így neveztek, nem volt más mint II Rákóczi Ferenc. De nem róla akarok írni. Hát akkor miért a cím?
Tavaly nyáron Losoncon jártunk, mert a dányi népfőiskola közelebbről meg akarta ismerni a péceli gimnázium névadóját.
Miről is van szó?
Arról, hogy tisztelegni szerettünk volna Ráday Pál emléke előtt, akiről 1962-ben az alapítás évében elnevezték a Péceli Gimnáziumot.
Ami kimaradt....
Balátom, sőt tudom, hogy nehéz egy írást odafigyeléssel olvasni, ha nem derül ki annak aktualitása. Ha nem érzi az olvasó az "énbevontságot" -ahogyan a pszichológia mondja: ego involvo- mert ilyenkor az érdeklődés -ha van is- csak formálisan van.
Az utolsó két cikkhez némi adalék szükségeltetik, -már csak a fiatalok kedvéért is /ha van ilyen/.
Az OPraem emeritus plébános
Nyilván, egy papról van szó. Méghozzá szerzetes rendi papról, amire az "O" betű utal /ordo latin szó, a jelentése: rend/, a Praem pedig a szerzetes rendek között a premontrei rendre utal.
Az emeritus-t használják az olyan, aktív életében erdményes munkát és elismerést érdemlő "nyugdíjasra", aki kiemelkedik társai közül, továbbra is érdemessé vált a tiszteletre.
Könyvhét van.
Itélet-idő
Az a nap is úgy kezdődött talán mint a többi. Nyár volt, junius, a tavasznak éppen a vége, vagy talán még ez is tavasz, de a hőség rekkenő volt, tegnap is, tegnap előtt is és ki tudja meddig lesz így.
A felkelő nap bíbora látszott Zsámbok felől, nem fenyegetően, de mégis valahogy furcsán.
Három a zászló
Ha Csíksomlyóra megyünk, -hosszú az út, jó a társaság- kihasználjuk a /teremtő/ időt. Kihasználjuk azzal is, -ének és imádság mellett- hogy beszélünk Erdélyről, erről a csodálatos világról, melyet oly hosszú ideig eltitkoltak tőlünk. Most nem tudunk betelni vele. Mi legyen hát a programunk, mint hogy beszélünk történelméről és történelmének, mások által való meghamisításáról.
Szemközt ülve a 21-ik századdal
Ha az embernek elege lesz már a világ zajából, ebből az elképesztő káoszba süllyedt hangzavarból, ha az embernek elege lesz már a napi hírek bántóan alacsony színvonalú, de egyben agresszív tolakodásából, a butaságokból, ha az embernek elege lesz már a dölyfös úrhatnám pöffeszkedések láttán, és elege lesz a kicsinyes hatalommániákusok szintén kicsinyes "törlesztéseiből", akkor nincs más út, mintho
Gyoszénből /is/ Somolyóra
Még az 1970-es években történő esemény amikor az öreg csángó bácsit kérdezték, hogy honnét jött, azt mondta, Gyoszénből. Tudniillik a Szeret folyó völgyén túli faluból Moldvából Diószén nevű faluból érkezett Csíksomlyóra emberünk. Máskor is jött? -kérdezték tőle. Mindenkor amikor engedtek -mondta- "Met vót amikor nem engedtek, sem főden, sem bilétát nem adtak a trénre".