Itt vagyTartalom / Hosszú télre számíthatunk az időjóslás szerint

Hosszú télre számíthatunk az időjóslás szerint


Beküldte detto - Ekkor: 2010 February 02

Február 2-a Gyertyaszentelő napja, több népi, időjóslással foglalkozó hiedelem is kapcsolódik hozzá. Ezek közül talán a legismertebb Európa legnagyobb ragadozójához, a barnamedvéhez fűződik.

A népi hiedelem úgy tartja, hogy a téli álmát alvó medve ezen a napon felébred, és kibújik a barlangjából. Amennyiben derült, napos, enyhe az időt talál odakint, és meglátja saját árnyékát, visszabújik odújába és tovább alszik. Érzi, vagy talán tudja ugyanis, hogy a tél még nem ér véget, még negyven napig csikorgó fagyok és sok hó várható. Ha azonban ezen a napon hideg, téli idővel szembesül, érzi, hogy hamarosan enyhülni kezd az időjárás, és véget ér a téli időszak.

A meteorológiai adatok általában nem igazolják ennek a népi regulának az igazságát, idén azonban valóban télies időre számíthatunk a folytatásban.

Ma a többször erősen megnövekvő felhőzet mellett az ország nagy részén számíthatunk több-kevesebb napsütésre. A csúcshőmérséklet többnyire fagypont alatt marad, csak a nyugati határszélen emelkedhet 0 fok fölé. Hajnalban északkeleten többfelé megközelítette a -20 fokot is hőmérő higanyszála.

Az előrejelzések szerint az elkövetkező napokban kissé enyhülni fog az idő, egyre többfelé emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet, és a 0 fok körüli értékek lesznek a jellemzők hosszabb távon is. Hajnalban azonban eleinte még előfordulhatnak erős, mínusz 15 fok körüli fagyok. Újabb jelentősebb havazás szerdán várható, később inkább vegyes halmazállapotú csapadékra van kilátás.

Jelenleg tehát úgy tűnik, nem tér vissza a 40 napos zord tél, de azért a medvére sem árt figyelni.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék. Amikor a fiatal anya először ment templomba az ún. egyház-kelőre vagy avatásra, szintén gyertyát vitt a kezében.
Gyertyát égettek a súlyos beteg és a halott mellett is. Tápiószentmártonban (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) a haldokló kezébe szentelt gyertyát adtak, „hogy annak fényénél múljon ki a világból”. Mindenszentek és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyát. A vallásos néphit szerint vihar, ég-zengés, villámlás és jégeső alkalmával is szentelt gyertyát kell gyújtani.
Gyertyaszentelő napjához időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak. Általában úgy vélik, hogyha február másodikán jó idő van, akkor későn tavaszodik. Ezért „Gyertyaszentelőkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy a nap süssön”.
Szent Balázs püspök és vértanú († 316) – eredetileg orvoslással foglalkozott – nevéhez sok csodás beteggyógyítás fűződik. Legtöbbet emlegetett tette egy özvegyasszony halszálkától fulladozó gyermekének megmentése. Az asszony hálából ételt és gyertyát vitt a szent életű püspöknek. Ennek emlékére van a Balázs-áldás vagy balázsolás, amikor a pap két gyertyát tart a hívők álla alá, és e szavak kíséretében: „Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására szabadítson meg téged Isten a torokbajtól és minden más bajtól” – megáldja őket.
Szent Balázs a középkorban a diákoknak egyik kedvelt védőszentje volt, napját fényesen megünnepelték. Innen ered a balázsjárás, az iskolásgyermekek házról házra járó, adománygyűjtő, iskolába toborzó, köszöntő szokása. Kisbodakon (Moson vm.) Balázs napján 10-12 éves gyermekek fehérbe öltöztek (fehér gatya, ing), fejükön koronaszerű papírcsákót viseltek, a Balázs püspököt megszemélyesítő gyermeknek püspöksüvege volt. A játékban tízen szerepeltek: az elöljáró, a püspök, a generális, a kapitány, az orvos, a zászlótartó, a kiskatona, az őrmester, a káplár és a paraszt. A játék Szent Balázs dicséretével és az ajándék megköszönésével fejeződött be. A perselybe összegyűjtött pénzt az iskola vagy a templom céljaira fordították, az ajándékképpen kapott tojást eladták, a szalonnát megették.
A Nógrád megyei Mátraszelén a balázsolók ezt a köszöntőt énekelték:

A Szent Balázs doktorunknak, hogy ma vagyon napja,
Többször is, hogy megérhessük, az Úristen adja!
Kérjük ajándékát, a Szent áldomását,
Távoztassa mindnyájunknak torkunknak fájását!