Itt vagyTartalom / A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
Virágvasárnap
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A húsvéti nyúl és a piros tojás a húsvét szimbólumai
A húsvéti nyúl és a piros tojás a húsvét szimbólumai
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eukarisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Három féle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
1. Keresztelendők olaja
2. Betegek kenete
3. Krizma (Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek... kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek...”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.
Nagypéntek
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a csonka mise.
Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
Húsvéti gyertya
Húsvéti gyertya
Nagyszombat
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a nagyszombati liturgia kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.
Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
1. Fényliturgia
Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
2. Igeliturgia
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi ígék megújítása következik.
3. Keresztségi liturgia
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigiliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
4. Eukarisztia liturgiája
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
5. Körmenet
Ez nem tartozik szervesen a vigiliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.
Húsvétvasárnap
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
A húsvét időpontja
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvét hétfő legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai és a római pátriárka alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a VI. században Dionysius Exiguus alkotott egy olyan eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A Katolikus Egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az Ortodox Egyház dátumszámítási módszere maradt a gregorián naptárreform előtti julián eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
Lásd még: computus – a keresztény húsvét időpontjának meghatározása.
Húsvétvasárnap dátumai
nyugaton és keleten (2000–2021)
2000: április 23./április 30.
2001: április 15.
2002: március 31./május 5.
2003: április 20./április 27.
2004: április 11.
2005: március 27./május 1.
2006: április 16./április 23.
2007: április 8.
2008: március 23./április 27.
2009: április 12./április 19.
2010: április 4.
2011: április 24.
2012: április 8./április 15.
2013: március 31./május 5.
2014: április 20.
2015: április 5./április 12.
2016: március 27./május 1.
2017: április 16.
2018: április 1./április 8.
2019: április 21./április 28.
2020: április 12./április 19.
2021: április 4.
A név eredete
Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: nagyhét, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken fehérhét – fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidók, bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
Az angol Easter a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
Áment Lukács bencés szerzetes a feltámadás liturgiájáról
A húsvét az ünnepek ünnepe a keresztény egyház számára. A húsvéti vigília - Szent Ágoston szavaival - a vigíliák vigíliája. Ez az ünnep összefoglalja mindazt, amit a kereszténység jelentett és jelent az emberiség számára: Jézus Krisztus misztériuma, a megváltói esemény az, amit húsvétkor ünneplünk. Az első században minden nyolcadik napon - vasárnap - Krisztus húsvéti misztériumát ünnepelte az egyház, de nagyon korán, a II. század elejétől kijelölték az évnek egy napját, amikor Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának a misztériumát ünnepelték. Ez az első húsvét tehát, mint egy konkrét nap az egyházi évben, nagyon korán megjelent. Azt is tudjuk, hogy az ősegyházban a húsvétot éjszaka ünnepelték, s ez a liturgikus ünneplés éjszakai virrasztásból, mégpedig hosszú éjszakai virrasztásból és az eucharisztia ünnepléséből állt.
Áment Lukács pannonhalmi bencés atya, regens chori, a liturgika tanára szerzetes fogalmaz így, akit arra kértünk, hogy beszéljen a húsvéti liturgia értelméről és történetéről, s a Pannonhalmán végzett húsvéti vigília ünnepléséről. Hogyan alakult ki az ősegyház ünnepléséből a mai gyakorlat, a Szent Három Nap, a kibővített húsvéti ünnepkör? Lukács atya így folytatja:
A Szent Három Nap, a Sacrum Triduum a húsvéti éjszakai virrasztásból, illetve eucharisztia-ünneplésből fejlődött ki lassan, a IV. századig. Az eredetileg egyetlen húsvéti naphoz kapcsolódó böjtből alakult a nagyhét, később az egész nagyböjti előkészület, a "szent negyven nap". Maga a vigília, ami az eucharisztiával fejeződött be, mégis sokáig az egyetlen ünneplés volt húsvétkor, annyira, hogy a húsvétvasárnapnak nem is volt külön miséje. Ez a mise a VI. századból, Nagy Szent Gergely pápától származik. A Szent Három Napot, amelyről Szent Ágoston ezt mondja: "a megfeszített, eltemetett és feltámadt Úr Szent Három Napja" - azonban nem foghatjuk fel úgy, hogy nagypéntek a megfeszítet Krisztus ünneplése, nagyszombat az eltemetetté, húsvétvasárnap pedig a feltámadotté, mert mindez lényegében egy, tulajdonképpen Krisztus titkának három vonása, összetevője. Nagypénteken, amikor Krisztus szenvedését és halálát ünnepeljük, már látjuk a feltámadt, megdicsőült Krisztust, s a húsvét eseményében, az ujjongó egyház mindig látja az Ő megváltói keresztjét.
A mai húsvét is, miként az ősegyházé, erről a "Krisztus-eseményről" szól. De hogyan, mikor bővült az ünneplés felépítése? Áment Lukács atya elmondja, hogy a IV. századtól kerültek a húsvét ünnepléséhez az úgynevezett iniciációs szentségek, a keresztény életbe való bevezetés szentségei, a keresztség és a bérmálás. Krisztus halálát és feltámadását kezdettől fogva eucharisztikus lakomával ünnepelték. Így került egy liturgikus cselekménybe ez a három szentség húsvét vigíliájában. Ugyancsak a IV-V. században vették be a vigília ünneplésébe a fényünnepséget, míg a tűzszentelést csak a VIII. században vezették be. A hosszú virrasztás alatt kezdettől felhangzottak az Isten szabadító tetteit elbeszélő olvasmányok, melyek száma olykor elérte a tizenkettőt. Ma kilenc olvasmány van a liturgiában, mert a "legnagyobb szabadítás" ünneplésekor az egyház szinte nem tud betelni a Szabadító Isten magasztalásával.
A VII. századtól már egy kissé lazul a liturgia felépítése. Kezdik előre hozni a húsvéti vigília ünneplését, s a középkor folyamán - már a tridenti zsinat (1545-63) előtt is - nagyszombat délelőttjére kerülnek át a vigília szertartásai, ami igazában nonszensz, hiszen a húsvét éjszaka értelme a fény megjelenése a sötétségben. A tridenti zsinat mégis így őrizte meg egészen a huszadik századig, amikor a liturgikus mozgalom újra a húsvéti vigília éjszakai végzését szorgalmazta. Érdekes módon, még a II. vatikáni zsinatot követő liturgikus reform előtt, XII. Piusz pápa jelentette meg a húsvéti vigília ünneplésének megújított formáját 1951-ben.
Hogyan ünnepli a pannonhalmi bencés közösség, a monostor lakói és vendégei - akik évről évre igen számosan vannak - a húsvétot? Áment Lukács atya az egyház kívánságával kezdi, hogy ugyanis a húsvéti vigíliát éjszaka végezzék a templomokban. Ezt talán fölösleges is mondani - teszi hozzá -, de mégis emlékeztetni kell rá, mert nem mindenhol természetes még. A kommunista időkben előírták, hogy mikorra kell befejezni, körmenettel együtt, a szertartást. Ezért akkoriban Pannonhalmán nagyszombaton délután megvolt a körmenet, viszont a liturgia lényegének megfelelően este fél nyolckor, vagy később kezdődött a vigília ünneplése. Persze mindenki érezte a közösségben, hogy ez nem szerencsés. Mostanában este fél 10-kor kezdődik a húsvéti vigília. A bencés közösség már jó pár éve elhatározta, hogy nem sajnálják az időt, elvégzik az egész liturgiát rövidítés nélkül.
A feltámadás liturgiája tűzszenteléssel kezdődik, a monostor kerengőjében. A közösség elöljárója megszenteli a tüzet, s erről gyújtják meg a húsvéti gyertyát. Ezután körbejárják a kerengőt, majd ünnepi menetben vonulnak be a teljesen sötét bazilikába. Így a húsvéti gyertya, amely egy darabig egyedül ég, valóban nagyon erőteljesen jelzi a föltámadáskor számunkra fölragyogott fényt. Először csak egymaga ég, majd fokozatosan mindenki meggyújtja a saját gyertyáját, így szétosztva növekszik egyre jobban a világosság. Ez az egyház hivatásának is a jelképe, a hívő közösségének küldetése, hogy megossza a feltámadás örömét minden jóakaratú emberrel.
Ezután Lukács atya szavai átvezetnek bennünket a templomba, ahol a fényünnep kiemelt eseménye, a húsvéti gyertya dicsérete, az "Exsultet" következik. Ezzel a csodálatosan szép szövegű és dallamú énekkel fejeződik be a liturgia első része.
A vigília második része az ige, a szó liturgiája. Ez is ősi hagyomány: az egyház fölolvassa a húsvéti közösségben az Isten szabadításának előképeit: a nagy szabadításokat, ezek között is elsősorban a választott népnek az egyiptomi fogságból való szabadulását. Ezek az olvasmányok egyre konkrétebben kifejezik azt, hogy Isten hogyan vezette választott népét, hogyan biztosította számára a szabadulást, nemcsak a rabságból, hanem egyre inkább a megváltás szabadságát, amit végső soron Krisztus hozott meg. Minden olvasmányhoz kis kommentár és zsoltárének tartozik. Az igeliturgia kedves színfoltja Pannonhalmán, hogy az Ábrahám-történetet már jó pár éve dramatizált változatban szokta előadni egy-egy vállalkozó család.
Az ünneplés ívének következő fázisa a hetedik olvasmány után újra felhangzó Dicsőség. Ekkor teljes ünnepélyességgel újra megszólal az orgona, szólnak a harangok, csengők, és az egész templom együtt énekli a Glóriát. Az újszövetségi olvasmány és az Evangélium között az egyház ősi gyakorlata szerint ismét felhangzik az Alleluja ének, ami a nyugati egyház jellegzetes húsvéti éneke. Ezzel, az evangéliummal és a homiliával lényegében lekerekedik az ige liturgiája, a húsvéti liturgia második nagy egysége.
Ezután a már említett bevezető szentségekről szól Lukács atya. Ősi hagyománya az egyháznak, hogy húsvétkor keresztel, illetve keresztvizet szentel akkor is, ha nincs keresztelés. Szent Pál tanítása szerint a keresztségben meghalunk a bűnnek és feltámadunk az új életre Jézus Krisztusban. A keresztség tehát a húsvét szentsége. A víz megszentelésekor a Mindenszentek litániája hangzik, ami ugyancsak ősi eleme a húsvét vigíliájának. A földi egyház az égi egyházat szólítja, hogy járjon közbe a keresztelendőkért. Ezután az egész hívő közösség ünnepélyesen megújítja keresztségi ígéretét.
A negyedik s egyben utolsó nagy egysége a húsvét vigíliájának az eucharisztia ünneplése, amely az egész liturgia csúcspontja. A kenyér és a bor színében szentségi módon megjelenik Krisztus halálának és feltámadásának misztériuma. A jelenlevők mindannyian részesülhetnek az eucharisztia kenyerében és borában, s így egyesülhetnek a Feltámadottal, akiben a keresztség által eltemetkeztek a bűnnek és feltámadtak az új életre.
Ezzel a nagy ívet alkotó liturgiával tulajdonképpen véget ér a feltámadás vigíliája - mondja Lukács atya, ami ezután következik, az a későbbi keresztény hagyomány alapján tartozhat hozzá. Pannonhalmán hajnali fél 2 táján vonulnak ki a szerzetesek a templomból, a belső udvarban megvárják az egész közösséget, s még egy paraliturgikus cselekményt végeznek: a kalácsszentelést. A keleti egyház szokása szerint az egész közösség még egyszer megvallja a feltámadás hitét háromszori kijelentéssel: Krisztus feltámadt! - Valóban feltámadt!
Sok népszokás, hagyomány kapcsolódik a húsvéthoz, amelyek Áment Lukács atya szerint mind igazában az élet ünneplését jelentik. Az egyház ezekben is ott látja valamiképpen a feltámadás gondolatát. Egyik ilyen jellegű népi hagyomány a Krisztus-keresés, ami ma is megtalálható több helyütt az országban, például a Szigetközben.
A barokk kor óta a magyar egyházban is hagyomány a húsvéti körmenet. A körmenet értelmét a föltámadás liturgiájának ünneplése adja - hangsúlyozza Lukács atya. Sokáig Pannonhalmán is gondot okozott a húsvéti körmenet beillesztése a liturgiába. Valóban nagyon meggondolandó lelkipásztori kérdés ez, hiszen sok ember számára fontos a körmenet. A liturgikusok azt ajánlják, hogy a vigíliát ne hozzák előbbre a lelkipásztorok, inkább a körmenetet tegyék át vasárnapra, ha éjjel nem lehet azt megtartani. Az adja a körmenet értelmét, ha a húsvéti liturgiához kapcsolódik. Azért megyünk ki a templomból ünnepi menetben az utcákra és terekre, hogy a húsvét örömét meghirdessük a világnak. Ezt pedig akkor tudjuk igazán átélten meghirdetni, ha az éjszakai virrasztás során a liturgia teljes gazdagságában átéltük, megtapasztaltuk ezt az örömet.