Tájházon innen, falumúzeumon túl IX. ...Palóc Múzeum, Balassagyarmat

Palóc Múzeum
1891-ben alapították a Palóc Múzeumot. A balassagyarmati múzeum épületét 1914-ben kezdték el építeni. A történelem viharait átélt épületet a nyilvánosság előtt 1931-ben nyitották meg. A gyűjtemény jelentős része a háborúk folyamán többször is megsemmisült, tárgyait újra kellett gyűjteni.

A múzeum fő kutatási területei a népművészet, ezen belül a textil és a viselet, a népi vallásosság, népi írásosság valamint a szokások és hagyomány gyűjtés. A múzeum jelentős néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik, ezen belül kiemelkedik a textil és viselet-, a pásztor-, és a népi vallásosság tárgyi gyűjteménye.

A Palócföld a Mátrától és a Bükktől északra fekvő medence jellegű terület, illetve az Ipoly völgye, a Mátra-hegység környéke, amelyet régebben Felföldnek neveztek. A palócok lakóterülete a magyarországi és szlovákiai Hont, Nógrád, Heves, Borsod és Gömör történeti megyékre terjed ki, ahol mintegy félszáz településen élnek. Legnagyobb városaik: Ipolyság, Rimaszombat, Tornalja, Fülek, Eger, Miskolc és Gyöngyös.

A palóc nevet viselő mai népcsoport elődei a török eredetű polovec- kunok voltak, akiknek Moldvában maradt részei a XI-XIII. századokban - a tömeges kun beköltözés előtt- „lassanként beszivárogtak a Kárpát-medencébe. A „palóc” etnikai kifejezéssel először 1683-ban találkozunk, ennek oka, hogy a történelem során a palócoknak soha nem volt különállást élvező joga.

Viseletük, szokásaik és táncaik alapján a palócok között nyugati és keleti csoportot különböztetünk meg. E különbség oka, hogy a keleti palócság nem keveredett olyan mértékben idegen népelemekkel, mint a nyugati, ahol a XVII-XVIII. században erős szlovák hatás érte őket.

A balassagyarmati Palóc Múzeum a palóc vidék gazdag néphagyományait és népszokásait tárja elénk, bemutatva a népviselet gazdag változatosságát is.
Az emberi élet három nagy fordulópontja a születés, házasságkötés, halál adják a kiállítás fő témáját. Az ezeket összekötő életszakaszokból láthatunk tárgyakat, életképeket az épület termeiben.
Láthatjuk a születés kori népi babonákat, a csecsemő és gyermekkor „bútorait”, játékait. Az ifjúkor mulatságait és ünnepi szokásait, lakodalomi kelengyéket és szokásokat.
A felnőttkor munkás hétköznapjainak asszonyi és férfi teendőit, az öregkor vallásos életét, a halálra való felkészülést.

A Palóc Ház a Palóc Múzeum mögötti ligetben található. Az ú.n. zsilipelt lakóház több mint 250 éves. Az épületegyüttest 1932 és 1934 között szállították mai helyére Karancskesziből. A ház mellett tökmagolajprés, istálló, pajta és kemence látható.
A palóc népcsoportnak emléket állító Palócok Vigyázó Keresztje Herencsényben található.

Nógrád megyében járva keressék fel a Palóc Múzeumot Balassagyarmaton!

Lejegyezte: Buborék

Forrás a palócokról: www.kiszely.hu/istvan_dr2/ostortenet/014.html

Múzeum homlokzat
Baba ruhák
Gyerekágyas látogató
Gyerek játékok
Iskolában
Szerelmi ajándékok
Esküvői menet
Ifjú pár és az örömanya
Ruhás szekrény
Palóc ágy
Konyhában
Mezőn (mezei bölcső b.oldal)
Palóc női viseletek
Idős nő
Kendő típusok
Palóc ház
Palóc udvar
Palócok Vigyázó Keresztje, Herencsény