Akik nyertek és akiket megszívattak: nyilatkozatháború az egyetemeken

A Fidesz ifjúsági szervezete szerint a kormány tovább sarcolja a hallgatókat különböző kedvezmények megvonásával, míg az OKM szerint ilyenről szó sincs. Az igazság szokás szerint a két álláspont között van: vannak, akik idéntől kezdve több támogatást kapnak, a többség azonban vesztes az új rendszerben.

Jelentősen átalakult szeptember elejétől a felsőoktatásban tanulók szociális juttatási rendszere: míg a hallgatói normatíva emelkedett, több támogatási forma megszűnt, illetve összeolvasztásra került. Erre hivatkozva támadta a kormányt a Fidelitas, "újabb sarcokról" beszélve a felsőoktatásban, miután megszűnik a lakhatási és a jegyzettámogatás is.

Az OKM válaszközleménye szerint szó sincs erről: a támogatások megmaradnak, csak épp más formában válnak elérhetővé. A közlemény arról már nem szól, hogy a rendszer átalakítása sokak számára éppenséggel hátrányos lehet, pedig a Hírszerző által megkérdezett hallgatói képviselők ezt sérelmezik.

Racionalizálás vagy pénzkivonás?

A felsőoktatásban tanulók szociális rendszere eddig meglehetősen széttagolt és bonyolult volt. A hallgatók részesülhettek lakhatási- és szociális támogatásban, emellett pedig jegyzetbónt kaphattak, aminek az volt az előnye, hogy a meglehetősen drága, ám kötelező tankönyveket, jegyzeteket ennek révén beszerezhették - már amelyiket, ugyanis a támogatás nem volt nagynak
mondható.

A széttagolt támogatási rendszerre alapvetően jellemző volt az összegek alacsonysága, így a mostani centralizáció pozitív hozadékaként a minisztérium mindenképpen büszkélkedhet a támogatások emelkedésével - kérdés, milyen áron.
Bár az OKM sajtóközleménye szerint a Fidelitas állításával szemben a lakhatási támogatás megmarad, ez az összeg ebben a formában nem kerül ki a hallgatókhoz: a közlemény alapján 70 százalékát innentől az intézmények lakóhelybérlésre fordítják, 30 százaléka pedig a szociális keretbe kerül.

Más kérdés, hogy bizonyos határok között ezektől az arányoktól el lehet térni: mint Kresák Gergely, a PTE Ifjúsági referense elmondta, Pécsett valójában a keret 40 százalékát használják lakóhelybérlésre, a fennmaradó 60 százalék pedig a szociális juttatások közé került.

A Hírszerző kérdésére Kresák azt is közölte, hogy az ország legnagyobb egyeteme, a PTE ebből a forrásból mintegy 250 plusz férőhelyet tud bérelni, töredékét annak, amennyire szükség lenne. Bár az ifjúsági referens egyelőre pontos számokkal nem tudott szolgálni, annyi biztosnak tűnik, hogy többszöröse a lakhatási támogatás nélkül maradók száma azokhoz képest, akik így kollégiumhoz jutnak.

A könyvtárak fénykora

Bár a Fidelitas állításával szemben a jegyzetbón sem szűnt meg, ez a pénz sem kerül a hallgatókhoz. Egy része ennek is a felturbózott szociális ösztöndíjat támogatja, másik részét pedig jegyzetelőállításra, többek között elektronikus tankönyvek előállítására kell fordítani.

Bár a mindenki által elérhető elektronikus segédanyagok igencsak jól jönnének a krónikus jegyzethiánnyal küzdő felsőoktatásban, az átcsoportosítás éppenséggel kontraproduktív hatással járhat.

A Hírszerző által megkérdezett hallgatói érdekvédők azt valószínűsítették, hogy a hallgatók jobb híján a könyvtárakból próbálják beszerezni a tananyagot (ami ismerve az egyetemi könyvtárak anyagi helyzetét, nem lesz egyszerű), ami a tankönyvek példányszámának csökkenésével és így egyben áruk növekedésével járhat.

A "sok kicsi sokra megy"-korszak vége

Mint látható, a szociális ösztöndíj kerete jelentősen fel lett duzzasztva, erre azonban szükség is van, miután az új rendszerben megjelent a minimálisan kiutalható összeg fogalma. Ennek megfelelően havi szinten minimum 23000 forint (a hallgatói normatíva 20 százaléka) jár többek között a 25 év alatti árváknak, a hátrányos helyzetű és csak nyolc általánost végzett szülők gyermekeinek, avagy a nagycsaládból (legalább három gyermek) származóknak, és 11500 forint jár a félárváknak, hátrányos helyzetű családból származóknak.

Bár az új rendszer kétségtelen előnye, hogy a leginkább rászoruló rétegek végre viszonylag elfogadható mértékű támogatást kapnak, a hallgatóság nagy része rosszul jön ki az átalakításból, ugyanis a minimumösszegek azt is jelentik, hogy a nem az ezekbe a kategóriákba tartozók számára kevesebb pénz marad.

A PTE EHÖK juttatási ügyekért felelős alelnöke, Szűcs Gabriella kérdésünkre például az egyedülálló szülő által nevelt hallgatókat hiányolta a rendszerből, avagy a minimálbérből élő szülők által eltartottakat. Szűcs véleménye szerint az alsó-középosztályba tartozó hallgatók az új rendszer egyértelmű vesztesei, holott a tandíj bevezetésével és az utazási, lakhatási költségek megemelkedésével a támogatás itt sem opcionális lenne.

/Hírszerző/