Árpád-házi szentek Dányban IV.

Szent ErzsébetNeogótikus templomunkban, a szószék bal oldalán láthatjuk a húsz évesen megözvegyült Árpád-házi Szent Erzsébet üvegfestményét. Csiby Mihály alkotását, a rózsákkal és kenyérrel ábrázolt szent ablakát a dányi özvegyek ajánlották fel.

Csiby Mihály 12 éves kora óta rajzol és fest. Az Erdészeti Tudományos Intézet, majd a Természettudományi Múzeum alkalmazásában került közel a mikrovilághoz, mint tudományos illusztrátor. Az élő természet vizuális varázsa hatott a művész gondolatvilágára, megnyitotta szemét a makro világra, ezen belül is a modern egyházművészetre.
Harminc templomban vannak freskói, keresztútjai, üvegfestményei. Az erdőtarcsai templomba négy üvegfestményt tervezett.

A galyatetői Magyarok Nagyasszonya kápolnába Kodály Zoltán emlékére üvegablakot készített. Az üvegablak témáját, motívumait Kodály híres egyházi zeneműve a ”Missa brevis in tempore belli”( Rövid mise a háború idején) ihlette. Kodály ebben a kápolnában, a harmónium mellett, ahol gyakran a megújulást kereste, komponálta szerzeményének első dallamait.
A másik két ablaknak egykori nemzeti himnuszunk a „Boldogasszony Anyánk” gondolatvilága a témája.

Egyházi alkotásai készítéséről így nyilatkozott a nívódíjas és I.B.B.Y. díjas, pápai áldással elismert képzőművész:
Az anyag, a magam tudása, a magam hitének szolgálatba való állítása, ama meggyőződésem igazolása embertársaim felé, hogy e hármasság egysége az emberben jelentheti a közösségi élet együtt érző voltát – a szép, az igazság, és a jó szolgálatában.

Árpád-házi Szent Erzsébet élete

Magyarországi Szent Erzsébet a legismertebb Árpád-házi szentünk világszerte.

Élete nagy részét Németországban töltötte, sokáig Thüringiában élt ezért a német nyelvterületen gyakorta Thüringiai Szent Erzsébetként tisztelik.

Erzsébet 1207-ben született II. András király első, merániai Gertrúddal kötött házasságából. Öt gyermekük közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király.
Négyéves korában a kor szokása szerint eljegyezték I. Hermann thüringiai őrgróf fiával, Hermannal. A magyar királylány hosszú éveken át együtt nevelkedett német földön jövendő férjével.
A betegeskedő vőlegény, Herman azonban 1216-ban váratlanul meghalt. A tartománygróf ekkor másodszülött fiával, Lajossal jegyezte el újra.

Az Erzsébetnél 7 évvel idősebb Lajossal 1221-ben tartottak menyegzőt. Erzsébet gyermekkori legjobb pajtása Lajos volt, így házasságukat is valódi szeretet kötötte össze. Három gyermekük született. Első gyermekét, Herrmant 15 évesen szülte, majd megszületett Zsófia, és később Gertrúd. ( Gertrúd premontrei kanonoknő lett, majd boldoggá avatták.) Erzsébetet lesújtotta anyja, merániai Gertrúd meggyilkolásának tragikus története.

Erzsébet korán elkezdte vezeklő életmódját: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet hordott. Éjjelente gyakran virrasztott. Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Férje megértéssel fogadta Erzsébet élénk temperamentumát, bőkezű adakozását a szegényeknek, az éhezőknek és a rászorultaknak.
Egy legenda szerint Erzsébet egy fekélyes koldust fektetett hitvesi ágyukba. A szobába betérő Lajos a koldus arcvonásaiban a szenvedő Krisztust vélte felismerni.
Lajos a szentföldi keresztes háborúba indult. A férj távollétében Erzsébet az éhínségek, járványok orvoslására kinyittatta az éléstárakat, szegényeket élelmezett, önmaga is mértéktartóan élt. A rokonok ezt aggódva nézték.

Lajos 1227-ben a keresztes háború alatt pestis járványban elhunyt. Férje halála után lakhelyén a wartburgi várban férje rokonai meglehetős ellenszenvvel bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.
Ez idő tájt születhetett meg az a legenda, mely szerint egy alkalommal Erzsébet kenyeret vitt kosarában (kötényében) gondozottjainak, mikor rokonával találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz a kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtiltják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában- eszerint isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. E legenda alapján Erzsébetet általában rózsákkal ábrázolják.

A kialakult helyzet miatt egy napon észrevétlenül elhagyta a várat újszülöttjével, Gertrúddal, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Eisenachban egy istállóban húzta meg magát, majd a kitzingeni apácakolostorban fogadták be. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette.
Később a bambergi püspök várába fogadta. II. Frigyes német császár megkérte a kezét, ő azonban nem akart újabb házasságot kötni, kötötte tisztasági fogadalma. Marburgba költözött, Assisi Szent Ferenc harmad rendjének lett a tagja. Ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt.

Apja II. András haza hívta Magyarországra, de ő gyermekei neveltetése miatt maradt.

Az önsanyargatás aláásta egészségét, és megbetegedve 1231-ben elhunyt, 24 évesen. Halála előtt 3 nappal megjósolta halálának napját.
Marburgi sírjánál rövid időn belül 58 csodát jegyeztek fel. Ezért 1235-ben halála után négy évvel, még atyja II. András király életében szentté avatták. Sírja fölé gótikus templomot emeltek. Magyarországon testvére IV. Béla építette tiszteletére az első templomot Kápolnán.

Erzsébet a fényes udvari életet, kényelmet megvetve, mindenét elosztva inkább szűkölködött, szolgált, aszkétikusan szenvedett. A betegekhez, árvákhoz, szegényekhez fűződő szeretete, jótékony tevékenysége tette őt ismertté. Követendő példát adott és jelentett, szakított a női szentség addig uralkodó modelljével, amely a szüzességet helyezte előtérbe. Feleségként és anyaként szállt szembe férje családjával, akik korlátozni akarták a szegények segítésében.

Erzsébet tisztelete a XIII. századtól nagyon gyorsan elterjedt egész Európában. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, templomok, kápolnák, kolostorok.

Harsányi Lajos: Szent Erzsébet

Wartburg fölött vad német szél fütyöl
Hó csillog fönn a Hesszen ormokon.
Zord, vad ország. Nincs itt rokon
Baljós vidéke leprás, szörnyű föld.

A férj Szentföldre ment nehéz csatákra.
Útközben halt. Olasz föveny takarja.
Az özvegyet otthon mindenki marja.
Vigasza Jézus és a három kis árva.

A hegytetőről gyakran néz keletre.
-Ó szép Pozsony! Szülőföld, ifjú város!
Ó messze síkság, tündöklő, virágos.

De méltán gondol Assisi Ferencre.
És Jézust látja száz beteg alakban,
S a német leprást megcsókolja lassan.

Lejegyezte: Buborék

Árpád-házi Szent ErzsébetSzent ErzsébetSzt. Erzsébet, Marburgi templomMarburgi Szt. Erzsébet templom