Barangolás Dány környékén X. - Sülysáp

Sülysáp vasútállomás2010 év enyhe telében az Alsó-Tápió völgyében elterülő, Dánytól 13km-re lévő Sülysápra kerekeztünk át.
Útközben eszembe jutott gyermekkorom nyelvtörője: „Se Süly, se Sáp, se Szecső!"

A 31-es főút által kettészelt nagyközség az 1950-es évek sikertelen egyesítése után 1970-ben években egyesült végérvényesen Tápiósüly és Tápiósáp községekből.
A harmadik közeli ősi falu Oszlár, 1848-ra teljesen eltűnt a térképekről.

A Budapest-Szolnok vasúti fővonal által érintett 7880 fő lakosú település egykoron Dány számára is fontos vasútállomás volt. A dányi emberek erről a vasútállomásról utaztak Budapestre, vagy az ország más településeire. Mezőgazdasági termékeiket itt pakolták vagonokba, vásárolt termékeik ide érkeztek célba, innen szállították át Dányba szekéren. Az élelmiszertartósításhoz és ételek ízesítéséhez oly nélkülözhetetlen erdélyi sóval ide érkeztek meg.

Az elmúlt évtizedekben a dányiak már csak üzemanyagért keresték fel Sülysápot, az utóbbi időben hétvégi piacáért és az olcsó árut kínáló multi kereskedelmi áruháza miatt.

A település egyik legkorábbi műemléke az 1498-ban épült sülyi, gótikus eredetű Kisboldogasszony római katolikus templom. A templomot 2009-ben újították fel. A templombelső bejárati ajtaja és a stáció képek csodálatos fémműves alkotások.

A templomban lengyel katonai emléket is találhatunk.

A templom mellett álló I. és II. világháborús emlékmű 1926-ból való . Az emlékművön 25 fő áldozat nevét olvashatjuk az I. világháborúból.
Gyakori családnevek: Bori, Bozóki, Bugyi, Szalai, Szántai, Szücsi.

A sűlyi templom melletti temetőben találjuk az olasz emlékművet: a tápiósülyi I.v.h.-ús fogolytáborba deportált és itt elhunyt 129 fő fiumei olasz polgár emlékművét.

A temető szélén találjuk továbbá az 1944-ben itt elesett román katonák emlékkeresztjét és tábláit.

Az 1880-as évek elején – valószínűleg a vasútnak köszönhetően -Tápiósülyben épült meg a Budapesti Honvéd Helyőrség Katonai Tábora.

A tábor az idők folyamán átalakult:
-Az I.v.h.-ig a honvédek szálláshelye.
-Az I.v.h.alatt hadifogolytábor.
-1930-ig levente kiképző tábor.
-A II.v.h. alatt munkatábor, munkaszolgálatosok átmeneti tábora.

A munkatábor volt parancsnoki épülete a jelenlegi községház, mely falán, és előtt táblákat helyeztek el a volt táborlakók emlékére.
A II.v.h. Don menti hadszíntérre kiszállított 13 különleges munkaszázad közül a 402. hadrendi számmal ellátott csapattest Tápiósüly táborban szerveződött. A században voltak: zsidók, etnikailag és politikailag megbízhatatlan, rendszerre veszélyes személyek, stb.

A községház mellett találjuk a Wass Albertről elnevezett művelődési központot, Szent István és egy pávát ölelő nő szobrának társaságában.

Mint utólag megtudtuk a tatár és török dúlást követően Sülysápra, főleg az 1660-as évektől felvidéki szlovákokat telepítettek az 18.század végéig. A többségük Sápon telepedett le.

Sülyből a sápi vasútállomásra mentünk. Az állomást 2004-ben újították fel, várótermét a grafitisek sajnos nem kímélik!

Sápon a következő állomásunk a Nepomuki szobor, melynek érdekessége a fekvő Szent Rozália dombormű. A későbbiekben találunk még egy másik, az 1700-as évek második feléből származó Nepomuki szobrot is.

A sápi főúton tovább karikázva elérünk Kossuth térre, ahol megtekintünk egy 1826-ból származó feszületet.

Kapás József helytörténeti gyűjteményének és a falumúzeum udvarán rácsodálkozunk egy most épülő közösségi kemencére.
Az egykori Grassalkovich vadászlaknak falán olvassuk, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején itt szállt meg Petőfi Sándor.

Az egykori félig lebontott Hevesy kúria, impozáns főkapuját elhagyva érünk az út felett magasodó Sőtér kastélyhoz.
Sőtér család 1725-ben építtette a barokk stílusú kastélyt, mely az 1900-as évek elején apácazárda és óvoda is volt.
A Rákóczi szabadságharcban aktívan résztvevő Sőtér család tagja Sőtér Gábor generális építtette a sápi Szent István r.k.templomot 1716-ban.(A közelmúltban újították fel, korszerűsítették.) A templom előtt bástya szerű kiugró található, felületén régi magyar címerrel.
A templom mellett álló Szentháromság szobor szintén a XVIII. században épült, Sőtér Éva adományából.
A sápi templom melletti temetőben találjuk a Sőtér Kálvária-kápolnát , mely egy elhunyt családtag emlékére épült 1776-ban, homlokzatán a családi címerrel. (Ilyen emlékhelyből talán négy található Közép-kelet Európában!)
A kápolna előtt találjuk Sáp egykori mecénásának, a Sőtér családnak gondozott sírját.

Hazafelé menet még megállunk Bogdán Flórián, az 1963-as árvízi mentésben hősi halált halt katona kopjafájánál, majd alkalmi ismerőseinktől megtudjuk, hogy Sápon született Szirtes Ádám ismert színészünk.

Kókán már éhesek vagyunk, megállunk egy kemencés pizzériánál. Itt tudjuk meg, hogy mi a különbség pizza és pizza közt:
Kóstoljanak meg Önök is egy eredeti, kemencében sült pizzát!
Jó étvágyat!

Lejegyezte: Buborék
2010. november
Sülyi templom belsőPizza kemence, KókaBogdán Flórián kopjafájaMagyar címer a sápi templomnálSőtér címerSőtér család sírja és a kápolnaNepomuki 02 szobor, SápSzentháromság szobor,SápKapás József h. gyűjteményHevesy György emléktáblaHevesy kúria főkapuPetőfi emléktáblaGrassalkovich vadászlakSőtér kastély főbejáratSőtér kastélySápi templomKereszt 1826-ból, SápNepomuki szobor Szt.RozáliávalVasúti váróterem SülysápNő pávávalWass Albert Művelődési Központ SülysápEmléktáblaEmlékkőKözségházRomán emlékkeresztHáborús emlékműKisboldogasszony templom, SülySülyi templom belsőajtóLengyel katonai emléktábla