A kemence reneszánsza

Tamási Áron szülői házának kemencéje
"A kemencének nem volt ,
se ajtaja, se rácsa,
mégis megsült benne
egy szakajtó pogácsa."

Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az egykor mindennapos szabadtéri kemencék iránt.
Egyre –másra, gomba módjára nőnek ki a kertes házak udvarain a sütésre, főzésre alkalmas kemencék.

Az egykor falusi, mezővárosi fűtési, sütési alkalmatosság napjainkban reneszánszát éli.
A kis fűtőértékű, olcsó tüzelőanyag leghatékonyabb hasznosítására a búbos kemence a legalkalmasabb.(venyige, szalma, nád, kukoricaszár, napraforgószár, kóró, gallyak stb.)
Alábbiakban az egykor oly népszerű kemence fajtákat, hasznukat, építési módjukat szeretném ismertetni.

Kialakulása:

Egykor, a honfoglalás tájékán a (verem) házakban a sarokba épített, kissé földbe nyúló tűzterű, nagy, nyitott szájú földkemencék voltak. Ezeknek a kemencéknek a szája ugyanabba a helyiségbe nyílt, mint amelyet fűtöttek. Mivel a kemence kéménnyel (kürtővel) nem rendelkezett, így a szoba füstös volt. A kemence egyidejűleg sütésre, főzésre, kenyérsütésre, fűtésre is szolgált.

( Egy tatárjáráskori (1241-1242) megdöbbentő kemence leletről olvashatunk alább:
http://sirasok.blog.hu/2010/04/16/halottak_a_kemenceben)

A 15. századi kályhás fűtés elterjedése után a kemencéket kívülről fűtötték, azaz a kemence szája a szomszéd helyiség felé nyílt, a füst a fűtött szobát nem szennyezte. Ezek a kemencék általában bögreszemesek voltak, azaz oldaluk bögre alakú cserepekkel volt kirakva.(Nőtt a hő leadó felület!)

A 18. században a kemence körül megjelent a padka, ennek következtében a tűztér feljebb került.(A fal és a kemence közti zug volt a gyerekek kedvenc helye: a kuckó, vagy másképpen sut.)

A 19. században a kemence oldalán megjelent a sárból, vályogból, téglából készült takaréktűzhely, mely főzésre szolgált.

A 20. században jelentek meg a sifonkemencék, a téglából épült, szögletes és hasáb alakú kemencék.
A 20. századig, főként jólBagi kemence meggyúrt földből, agyagból készültek a boglya formájú búbos kemencék. A búbos nevet a boglyakemence a boglya alakot lezáró tetőről kapta.
A konyha füstmentességét külső fűtéssel lehet megoldani, ez viszont a házi kenyér sütését nehezítette meg. E miatt, és hogy nyáron a kenyérsütés miatt ne melegedjen fel a lakás, alakultak ki az udvarban szabadon álló kemencék.

Szabadon álló kemence fajták hasznosítás szerint:

-sütés-főzés
-szárítás, pörkölés
-füstölés

A kemence alját egykor először a földbe süllyesztették, majd később a talaj szintjére, később padkára építették. A tűztér oldala sárból készült, amelyet vessző, vagy nádvázra tapasztottak fel, majd az egészet kiégették.

Húsfüstöléskor a kémény oldalára egy kis tűzhelyet építettek, a füstjét a kéménybe vezették a hamus lyukon keresztül. Az ilyen kemencéknél a kéménybe húsfüstölő rudakat tettek.

A belső, szabad kéményes kemencéknél a konyhába nyíló kemence szája az előtte lévő tüzelő padkára nyílt. A padka teteje egyenlő magasságban volt a kemence fenekével. A füst szabadon szállt fel a nyitott kéménybe. A padkán, szabad tűz felett főzték az ételeket.

A belső, zárt kéményes, kaminos kemencénél a kémény alsó része jóval bővebb, mint a kürtőlyuk. A szekrény nagyságú, falazott részben kényelmesen elfér a kemenceszáj előtti tüzelőpadka és a katlan.(A katlan általában két élére állított vályogtéglából áll, amelynek tetejére tették a lábast, közötte pedig tűz égett. A tüzelőpadkán gyújtottak tüzet a lábakon álló LÁBAS alatt.)

Kemence építés:

A kemence, építése során felhasznált anyag szerint készülhet:

1. sárkemence (általában favázzal)
2. cserép kemence (cserép törmelék és agyag)
3. vályogtégla kemence (általában szögletes)
4. tégla kemence (szögletes, fekvő donga alakú, nyereg alakú)

A kemence építés mindig az ideális hely kijelölésével kezdődik.
Miután kész a kémény és a kemence alapja, felhúzzuk a megfelelően méretezett kéményt, ügyelve a kemence külső és belső ajtajának arányaira.
Ezután megépítjük a kemence padkájának köpenyfalát, rakunk bele töltést és szigetelő réteget. A szigetelő réteg szerepe a kemence túl gyors lehűlésének megakadályozása. A szigetelésre gondosan, vízszintezett kemence feneket rakunk. Ezután a fent felsorolt technológiák egyikével megépítjük a tűzteret.
Ha mindez kész, kicsinosítjuk kemencénket, és mentesítjük a csapadéktól, tető alá helyezzük.

Mindez persze nem ilyen egyszerű. Mivel az agyagnak száradnia kell, az építés heteket is igénybe vehet. Fő a türelem!

Az elkészült nyers kemencét gondosan kiszárítjuk, kiégetjük, és csak ezek után kezdődhetnek a bensőséges, meghitt családi, baráti sütögetések.

További, környékbeli, új építésű udvari kemencékről fotók hamarosan!

Lejegyezte: Buborék

Szép kemencék:
http://www.faragottkerites.hu/?module=albums&page=viewalbum&album=Kemenc...

Újdonság: Tömegkályha
http://komlomedia.wordpress.com/2012/01/27/csodat-tehet-a-tomegkalyha

Kibédi udvari kemenceLábakon álló kemence(Erdély)Erdélyi kemence
Bagi kemenceKókai kemenceZsámboki kemence
Tari kemence
Bagi kemence 02 védőtetővelBagi kemence 03, és építőjeDányi kemence, Szabadság útKemence hőfokmérő(jobb felső sarokban)Dányi kemence Szaletli alatt, Valkói u.Dányi kemence, Valkói utcaDányi kemence környezete, Tavasz u.Dányi kemence bográcsolóval, Tavasz utcaIsaszegi kemenceRafi kemencéje, grillezője KókánCinkotai kemenceGergő kemencéje Taron
Keresztúri kemence
Szőlőhegyi pince, Kóka 01
Bajor típusú kemence, Kóka 02
Herencsényi kemence
Szaporcai kemence