Az egykori Ereklyés Országzászló

Ereklyés Országzászló 02A Trianoni békeszerződést - diktátumot 1920.június 4-én írták alá a Nagy – Trianon kastélyban.

Budapesten, a Szabadság téren a mai szovjet emlékmű helyén hatalmas kör alakú „irredenta virágágyás” állt.
A különféle színű virágok és a fehér kavicságy a régi és az új országot, a folyókat és a „Magyar hiszekegy” sorait mintázta.

1921.január 16-án az irredenta szobrokkal együtt szentelték fel Észak, Kelet, Dél, Nyugat zászlóit és a az országos irredenta zászlót, melyet a Szent István Bazilikában őriztek. Feltámadáskor, 1928-tól minden évben körmenetben vitték őket az Ereklyés Országzászlóhoz.

1928. augusztus 20-án a Szent István napi ünnepségen a nemzet adakozásából felavatták az Ereklyés Országzászlót. A félárbócra engedett lobogó hirdette a magyar nemzet fájdalmát elvesztett országrészei miatt, jelképezte a magyar egység, a magyar feltámadás gondolatát.
Maga a zászló egy nemzeti színű lobogó volt, rajta a magyar nagycímerrel és az „ Így volt-így lesz”felirattal. Az Országzászló talapzatába összegyűjtötték a csonkaország összes községének, az elszakított részek valamennyi törvényhatóságának, valamint a nevezetesebb történelmi helyeknek, külföldi magyar katonai temetőiből küldött földet.
Az ereklyetartó zárkövére az alábbi feliratot vésték: ”Tudd meg óh ember, e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állsz.”

A zászló talapzatát a magyar címer, az Árpádok és Anjouk címere, valamint Corvin címere díszítette.
A nagycímer és az Árpádok címere az ezeréves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos „három tenger mosta” országát, Mátyás királyé pedig az európai nagyhatalmiságot jelképezte.

Az emlékmű homlokzatán ezen kívül különféle idézetek voltak olvashatók.
A talapzat fölött ősmagyar stílusú virágdíszből emelkedett ki a 20 méter magas zászlórúd, amely egy 1 méter nagyságú esküre emelkedő, aranyozott kézben végződött. A kéz jelképezte, hogy Magyarország sohasem mond le az ezeréves földről.
A rúd alját egy turulmadár őrizte.

A szovjet emlékművet 1945. május 1-én avatták fel,…az Ereklyés Országzászló helyén.

Ereklyés Országzászló 01Trianoni virágágyás

Reményik Sándor:

Gyűrűt készíttetek...

Egy gyűrűt készíttetek, feketét,

Acélból,- dísztelent, keményet,

És a dátumot belevésetem

Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget,

S jusson eszembe, hogy az életem

Egy kockára tettem föl mindenestől!

Június 4. 1920.:

Én megállok e sírkő-dátumon.

Én nem megyek egy lépést se tovább.

Eszembe jutnak Nyugat népei,

A gőg, a hitszegés, a csalfaság!

A társtalanság a komor bélyege

A megalázott, széttépett hazán,

Mohács, Majtény és Világos után:

Neuilly és Versailles és a Trianon!

Párist, e hitvány, dölyfös ember-bábelt

Csak gyűlölni és megvetni tudom.

A dalai, a csipkés-finomak,

Mikért egy költőnk vágyva könnyet ontott:

Nekem: káromló, rút rikácsolás,

S én visszavetem néki, mint a rongyot!

Remete-nemzet lesz a magyar nép,

Mintha magányos szirten állana,

Vezeklő-oszlop tornyos tetején;

S csak isten lesz véle, s bánata.

Eszembe jut a kettétörött kard,

És lobogóink tépett erdeje,

És némaságunk mintha zengene!

Eszembe jutnak elnyomóink itt.

És árva testvéreink odakint;

Június 4. 1920:

E dátum lázít, fenyeget és int.

Egy gyűrűt készíttetek, feketét,

Acélból, - dísztelent, keményet,

És a dátumot belevésetem,

Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget

S jusson eszembe, hogy az életem

Egy kockára tettem föl mindenestől!

1920.Június 8.

lejegyezte:Buborék

Forrás:
www.magyar-eletter.hu
www.tankonyvtar.hu
www.taj-kert.blog.hu
www.budapestancient.freeblog.hu