Itt vagyTartalom / Mesélnek a csillagok II.

Mesélnek a csillagok II.


Beküldte buborék - Ekkor: 2009 December 14

CsillagtérképCsillagtérkép

A Göncöl szekérre felülve zötykölődünk a Tejúton. Tavasszal, ha a Nagy Göncöl rúdjának ívét meghosszabbítjuk, akkor egy fényes vörös csillaghoz (Arcturus) jutunk. Ez az Ökörpásztor, vagy Ökörhajcsár. A rúd ívének további képzeletbeli meghosszabbítása egy másik csillaghoz (Spica) vezet, melynek neve nálunk Leányszemű csillag.

Arcturus-Ökörpásztor balra tőle: RózsáskertArcturus-Ökörpásztor balra tőle: Rózsáskert

Az Ökörhajtótól balra, halványabb csillagok egy jól észrevehető, szép körívet alkotnak (Corona Borealis). Népünk e csillagképet Rózsáskertnek, vagy Urunk Asztalának nevezi. Az asztaltól jobbra található csillagcsoportosulást (Coma Berenices) nálunk Tatárdúlásnak nevezik.

Utunkat megszakítva, a kocsikázást nyáron folytatjuk tovább. Az úton szanaszét heverő szalma kupacokra lettünk figyelmesek. Utolértük a Sánta Kódust (Sagittarius, Talyiga, Koldusszekér legfényesebb csillaga), megkérdeztük tőle, hogy ki szórta el a szalmát. Sajnos nem tudta. Később találkoztunk a Szépasszonnyal (Autares, a Koldusszekértől nyugatra, közvetlenül a látóhatár fölött a mai Skorpió csillagkép található, legfényesebb, vörös színű csillaga a nép körében a Szépasszony nevet viseli. ), s ő mesélte mi történt: A Fölnagy (Dedeb) csőszt fogadott a földjére. A Cigány (Atair) elment a Szérűre (Albeiro melletti csillagok) szalmát lopni, lopott is jócskán, vitte hazafelé, hanem a Csősz (Vega csillag) észrevette, ment utána, elébe akar kerülni, de nem bír. Amerre csak megy a Cigány, mindenütt szórja a szalmát, azt láttuk mi az utunk során.

A Sántakoldusról és a Szépasszonyról a következőt tartja a pletyka: a Sántakoldus elöl jár a Talyiga rúdjánál. Felesége, a Szépasszony hűtlen lett hozzá. A koldus nem akarja elhagyni Talyigáját, ezért messze az asszony mögött marad.
- Aki egy éjszaka folyamán figyelemmel követi ezt a két
csillagképet, maga is észreveszi, hogy amikor a Szépasszony eltűnik a horizont alatt, a Sántakoldus még egy jó óráig „húzza“ égi talyigáját, csak azután követi a Szépasszonyt a látóhatár alá.

Az idő őszbe hajlik, a kocsikázás során igencsak megszomjaztunk, az ökröket is meg kell itatni. A Sarkcsillag felé haladva betérünk a Kocsmába ( W betű alakú csillagkép: Cassiopeia). Miután ettünk és ittunk, folytatjuk az utunkat.
Cassiopeia-KocsmaCassiopeia-Kocsma

A Kocsmát hátrahagyva egy Részegember-rel (Cefeusz) találkozunk. Bizonyára a Kocsmában rúgott be. Igyekszünk kikerülni, nehogy belénk kössön. (Lehet, hogy ő az, aki feleségének átka nyomán szekerestől az égbe került?!)

Később a vízparton serénykedő Halászokra (Androméda és a Pegasus egyes csillagai) leszünk figyelmesek. Ép áldomást isznak harmatlé pálinkából, melyet a Pálinkásasszony (Algenib) töltöget ki.
„Magasan jár a Kaszás, de az ebédhordó Sánta Kata is felkelt „- jegyzi meg az egyik útitársam. A téli égbolton az Orion csillagnégyszöge maga a kaszáló, belül dolgozik a három kaszás (Orion öve). A monda szerint a Kaszás után siető Étekfogó( Szilkehordó )a hátsó kaszás elejtett kaszájába belelépett, megsántult, nem éri őket utol.
Sántikálva, bicegve lépked azóta is az égbolton, s szeretne felülni e Göncölszekérre, de mire elérné, a többi kaszás odasuhint a kaszájával.
Az ebédhordó csillag legismertebb magyar neve: Sánta Kata.(Sírius, a Nagy Kutya legfényesebb alkotója.)
Részlet egy meséből:
"Elment, rá is talált a vén asszonyra, vénebb volt már az országútnál (Tejút), a Sántalyánnak(Sánta Kata) akkor még ép volt a lába, mikor ő született."

Az Orion csillagképet nevezik Nimródnak is. A Kaszás körüli fényes csillagok a Rónakirályok és a Rónapallérok. Az Orion alatti halványabb csillagok a Marokszedők.

A Kaszás felett kissé jobbra a Bujdosók Lámpása (Aldebaran) vöröslik a Bika csillagképben.

Tőle jobbra az a sok pici csillag a Fiastyúk (Pleiadok). A monda szerint a tündér a Szélanyótól kapott ajándékba egy aranytyúkot hat csibével, s mivel ezek segítségére voltak abban, hogy megtalálja kedvesét, hálából elhelyezte őket az égbolton. A Fiastyúkot más néven Fagyhozó csillagnak is mondják, mert amikor már kora este látható az égen, akkor bizony közel a tél.
Kevély, nagyképű emberre mondják: Azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot.
Egy ismert népdal a Fiastyúk csillagképről:

A Fiastyúk, a Fiastyúk

A Fiastyúk, a Fiastyúk
Magasan áll az égen,
Jaj de hideg, jaj de hideg
Van ezen a vidéken.
Szól a kakas, hajnal hasad,
Csípős, hideg szél támad.
Sej de azért, mégis azért
Nem hagyom a babámat!

Fiastyúk csillagképFiastyúk csillagkép

Székelyföldön a Fiastyúk csillagképet Hetevénynek is mondják.
A Fiastyúk csillagképe hét csillagból áll, melyek legfényesebbike a tyúkot, a többi hat pedig annak a csibéit képviseli. A hét számnév rövid tővéghangzós hete- tövébõl képzett név. Változatai: Hetevény, Hetevén, Hetemén, Hetevin

Csíkszentmihályon a Fiastyúk Hetevény neve használatos a közmondásokban: Olyan vén, mint a Hetevén. Együdős a Hetevénnel. A Hetevény a nyár derekán jelenik meg, ekkor kezdi hányni a zab a fejét. Azért mondják ott: Még nem pillantotta meg a Hetevént, azért nem fejedzik.

A Kaszástól keletebbre látható az Ikrek csillagkép két fő csillaga, magyar nevükön a Két Árva, vagy Bojtárok Kettőse (Castor és Pollux). A monda szerint egy kisfiú és egy kislány eltévedtek a szüleik mellől. Sokáig vándoroltak, sírva keresték szüleiket. Útközben vadon termő gyümölcsökkel csillapították éhségüket, mert senki sem szánta meg őket, nem segítettek nekik. Végül Isten magához szólította és az csillagai közé helyezte őket, hogy az emberek lássák, hogy az árváknak segíteni kell.

Ikrek-Két árvaIkrek-Két árva

A Két Árvától még keletebbre a Jászol (Praesepe) látható. A Tejúton találjuk továbbá a Kecskés csillagot (Capella - kékes fényű csillag), amelynek két apró társa a Gödölyék nevet kapta.

Felhőmentes égbolton lüdérccsillagot , megpillantva ne mulasszunk el kívánni valamit, hiszen hullócsillag illetve üstökös suhant el előttünk. Ha azonban „menkő”-t (meteort) látunk aláhullani ,jusson eszünkbe, hogy egykoron a székely fejedelmek ilyen kőből készült pallossal végezték el a „nap-vágás”-t.

Legközelebb kiderítjük, hogy Erdélyben miért nevezik a Tejutat Hadak Útjának.

Ősmagyar csillagképekŐsmagyar csillagképek

Lejegyezte: Buborék

Kapcsolódó írás:
http://www.danyikronika.hu/node/2667 Mesélnek a csillagok I.

Cimkék