Itt vagyTartalom / Böjte Csaba húsvéti levele

Böjte Csaba húsvéti levele


Beküldte detto - Ekkor: 2009 April 12

Nagyon szép élményben volt részem Szászvároson. A kedves 91 éves Antal atya megfogta a kezemet és kivitt a kertbe egy virágzó cseresznyefához, és mosolyogva arra kért, hogy fényképezzem le ezt a fát. Kérdően néztem rá, ő pedig huncutul azt mondta, hogy lám, még 87 évesen sem fölösleges kimenni a piacra, gyümölcsfát vásárolni és elültetni, mert ugye milyen szép?

Néztem a kis fát és a szívem megtelt húsvéti örömmel. Antal atya keresztülment a kommunizmus minden rémségén, egyetlen ujját tudja csak mozgatni, és mégis a reményről beszél. Egészséges székely humorával megcsipkedi azt, amire ráfér egy kis kritika, de én tőle még siránkozást, nyafogást nem hallottam. Írja a verseit, ülteti a fákat, és mind egy megfontolt tűzhányó, ontja magából a reményt s a jókedvet mindenkire.

Antal atya nagyon szép a virágzó cseresznyefád! Nagyon szép, hogy 91 évesen te nekem nem a sebeidet, az aggodalmaidat, hanem az általad ültetett cseresznyefa virágait mutogatod, és felolvasol mellé őszinte, igaz verseidből. Persze, hogy te is tudsz a világunkat sújtó gazdasági krízisről, a gondokról, mely sok családot összetör. Tudom, hogy a korodtól, nehézségektől eldeformálódott lábaidon tett minden egyes lépésed fájdalommal jár, és akaratodnak nem engedelmeskedő ujjaiddal nehéz leütnöd írógéped billentyűit, megfogni az ásó nyelét, és mégis megteszed. Teszed, mert te az élet, a remény, a feltámadás papja vagy.

Kérlek, hogy imádságos szeretettel áldd meg ezt a világot, áldd meg gyermekeinket, öntözgesd tovább szavaiddal, írásaiddal népünk nagy családját, hogy mi is olyan szépen virágozzunk, nyíljunk, akárcsak az általad ültetett cseresznyefa.

Arra kértél, hogy tolmácsoljam húsvéti jókívánságaidat. Megteszem, és szeretettel csatlakozom szavaidhoz. E pár gondolattal minden kedves ismerősömnek azt üzenem, hogy ne hátráljatok meg a nagypéntekekben, a fájdalmakban, hanem Istenben bízó lélekkel ültessük el a magunk kis cseresznyefáját, és írjuk meg a magunk Istent dicsérő verseinket. Mert nem a siránkozás, hanem a virágzó cseresznyefa teszi szebbé a világunkat.

Szeretettel, cs. t.

/erdely.ma/