Szent István király ünnepére (3)

Szent Istvánról a harmadik legendát Hartvik püspök írta.

Az előzőekben leírt, Istvánnal összefüggő legenda-elemeket nem ismétlem meg, csupán a püspök új, eddig nem ismertetett (sem a Kis Legendában, sem a Nagy Legendában nem olvasható) gondolatokat írom le.

Hartvik püspök Kálmán király idejében élt. (Könyves Kálmán maga is nagytudású, művelt, papi végzettséggel rendelkező ember, uralkodott 1095 és 1116 között).

Sarolt, Géza fejedelem felesége, István anyja látomásáról szól a bevezetőben, megjelent előtte boldog István levita (megj. az első vértanú) és így szólt: "Bízz az Úrban asszony és légy biztos, hogy fiút fogsz szülni, akinek a nemzetségében először jár korona és királyság és az én nevemet fogja viselni".

István Esztergom városában született. Apja Géza 997-ben meghalt, fia lépett az örökébe.

Szintén szól Hartvik az országba érkezőkről, de ő megemlíti, hogy Regulát hoztak, Szent Benedek szabályzatát, aki Itáliában született és tizenhét monostort alapított, közte Monte Casinót is.

Asrikot Hartvig Assertoriusnak mondja aki a pápától diadémot kér István számára, hogy erősítse az egyházat.

Lengyel földről ugyanilyen céllal érkeztek küldöttek, hogy a fejedelmük, Miesko számára koronát vigyenek a pápától. A pápa ezt a lengyeleknek meg is ígérte.

A pápának éjszaka álmában megjelent Isten küldötte és azt mondta: hozzád holnap ismeretlen nemzet (a magyarok ti.) küldöttei érkeznek akik királyi koronát kérnek.

A pápa a látomás következményeként mégis a magyaroknak adta a korábban lengyeleknek ígért koronát ezekkel a szavakkal: "Én apostol vagyok, de ő mindenben (István) Krisztus apostola.

Amikor a királyt betegség vette le lábáról és nem volt messze távozásának napja, szemét az égre vetette és kiáltott fel: "Ég királynője, a világ jeles újjászervezője, a szentegyházat a papokkal és a püspökökkel, az ország népével a te oltalmadra bízom."

Amikor testét László uralkodása idején (1083-ban) felszedték a sírból, három napig nem bírták elmozdítani onnét.
Így figyelmeztette István halálában is László királyt unokatestvére Salamonnal való viszálykodás megszűntetésére.
A testet csak Salamon börtönből való kiszabadulása után lehetett felvenni.

Ezt követően a Legendájában Hartvik sok-sok csodás esetet sorol fel ami Szent István sírjánál történt, nagyon színesen leírva ezeket.

Mercuriusnak, aki a papi rendben a Szent Szűz kincstárának őre volt, egy fehér ruhába öltözött ifjú, összecsavart szövetet adott át.
Amikor ezt kibontották, egy kezet láttak amelyen gyűrű volt. Ez Isten emberének (Istvánnak) keze volt. Ez a kéz mentesült a rothadástól, a kegyesség virágától újra és újra kivirult, mert a szegényeket adományaival újra és újra táplálta kifogyhatatlanul.
Innét van az örök élet méltó jutalma, a mennybéliekkel való együttlakása.