Megemlékezés Mohácsról

Mármint a Mohács mellett elszenvedett vereségünkről, az 1526 évi augusztus 29-i csatáról.

Aki olvassa rendszeresen a Dányi Krónikát emlékszik rá bizonyosan, hogy több mint kilenc alkalommal írtunk a magyar történelem mintegy 600 éves szakaszáról, ami a honfoglalással kezdődött és a vesztes csatáig tartott.

Múlt hét péntek koraesti óráiban ismét összeült a Sebestyén Alapítvány bátrabb, a melegtől sem félő része és némi történelmi és értelmezésbeli témában kapcsolódtunk az előző folyamathoz.

A honfoglalás előtti sok száz esztendőt egy-két mozzanattal kibővítettük, ezt emelem ki ebből.

Attila, a Magyarok Kardja, az Isten Ostora, ahogyan idézték a korabeliek ezt a nagy hun királyt akit az elődeink sorában tarthatunk számon, az akkori világ teljes meghódítására készült. A rettegett uralkodó Róma városának elfoglalására is kísérletet tett, találkozott az akkori pápával, I Leóval, akit Nagy Szent Leó néven tartunk a katolikus egyházban számon.

Mi történt, mi nem a két ember beszélgetése során, senki sem tudja, de Attila elállt a támadástól, Róma megmenekült.

Aztán Attila utódairól is esett néhány szó amelyben Csaba királyfi személye is előkerült.
Csaba királyfit a székelyek a maguk ősének tartanak, a székely Himnuszban is kérik, jöjjön vissza csillagösvényen és vezesse győzelemre népét.

Csaba királyfi talán nem is az akire a székelyek gondolnak de kétségtelen Attila egyik utóda.
Árpádnak utóda Csaba (alias Kuber) mellett a szkíta Bajbajót is és mindketten közvetlenül Kovrat fejedelem fiai.

Számunkra azért érdekes ez, mert ebből az ágból született Ugek (Ügyek) aki Álmos vezér apja volt. Álmos után következett fia Árpád. És már helyén is vagyunk az Árpád-házi királyok sorának.

Ezek voltak vázlatosan az új ismeretek.

A Dányi Sebestyén Alapítvány ebben az esztendőben így készült megemlékezni a mohácsi vészről kiegészülve azzal, hogy a honfoglalás idejére emlékező két szobrot, Turul madár és Árpád főfejedelem szobrát elkészítette, amit kibővített a Mohács 500 nevű kopjafával.

A megemlékezést "szóban" úgy folytatjuk, hogy augusztus 31-én (hétfőn) a csata hőseinek és áldozatainak emlékére tartott szentmisén veszünk részt amelyet közvetlenül az I vh parkba telepített kopjafa koszorúzásával és megszentelésével fejezünk be.

A Turul madár és Árpád fővezér szobra köré az önkormányzat parkot alakít ki.

Ez egy új színfoltja lesz községünknek.

Hosszasan beszéltünk arról, hogy a Turul madár és Árpád fővezér szobrának megszentelését is kérjük a plébános úrtól.

Ez a felvetés kisebb vitát váltott ki.

A probléma Turul és Árpád felszentelése körül az -véleményem szerint-, hogy ha a magyar történelmet úgy szakaszoljuk, hogy az államalapítás előtti és az utáni időre osztjuk, magyarán szólva a magyar kereszténység előtti és utáni szakaszra, Szent István előtti és azt követő időkre akkor ideológiailag szemben áll egymással egy archaikus hitvilág totemisztikus, sámánisztikus képe a Krisztusi képpel, a megváltásunk hitével.

Ha Álmos fővezér (a Turul képében) nem is volt a világ akkori értelmezését alapul véve istentelen ember, de az ő istene nem az Atya, Fiú, Szentlélek, hanem régi hitvilágban "érlelt" meggyőződés.

Álmos is (és Árpád is) félistenekként álltak az emberek előtt.

Az archhaikus hitvilágra emlékeztet bennünket Álmos furcsa és csak az akkori időkbe ágyazható halála is, melyet törzsi törzsi hiedelmen váltott ki.

Ha találunk másféle elven való értelmezést is amely az előbbi súlyát csökkenti vagy elveti, akkor annak megfelelően is lehet cselekedni.

Szeretnénk egy, a községünk minden emberére kiterjedő meghívót is közreadni, mely a Mohács 500-at lezáró ünnepélyes alkalom is lenne. Szeretnénk elzarándokolni autóbusszal a csata helyszínére (vagy annak közelében) lévő Nemzeti Emlékparkba, -amennyiben ez akkorra elkészül.

A részvételi díj 5000 forint, mely az autóbusz költségének a felét teszi ki. Az indulás szeptember 12-én lenne.

Aug 25-ig kérjük a jelentkezőket!

A meghívást máskor is közzétesszük, mert minden dátum változhat.