500 azaz ötszáz (3)

A következő rész első felének azt a címet is adhatjuk, hogy a három királyok kora.

A magyarok alaptételévé vált, hogy csak az lehet király akit Szent István koronájával megkoronáznak.

A korona viszont 1074 és 1300 között készült. Így van vagy másként, de annyi bizonyos, hogy Szent István koronázási palástján egy más alakú, formájú koronát látni, mint a ma is látható korona.

Akárhogyan is van, a magyar közhiedelem ezen utóbbi koronát tudja Szent István koronájának és a továbbiakban mindig is erről lesz szó ha a magyar koronát említjük.

Kire szálljon a továbbiakban Szent István koronája?

Két lehetőség volt. Vagy Carolet vagy Vencel fejére.
Mindkét várományos az Árpád-ház valamelyik női ágán kapcsolódik az országhoz.

Vencel cseh királyfi IV Béla leányági dédunokája, de Carolet is hasonlóan kapcsolódik a magyarsághoz, ráadásul ő itt is nevelkedik az országunkban.

Végül az Anjou-házbeli Carolet lett országunk királya, mint I Károly vagy ahogyan most emlegetik Károly Róbert.

Vencel lemondott a trónról Ottó bajor herceg javára.

Ottót is megkoronázták így rövid ideig két királya volt az országnak.

Ottó kalandos úton elmenekült és maradt Károly, aki Isten kegyelméből lett király, szabályos koronázáson. A király nálunk "Isten kegyelméből" született, őrizve ezzel a Szent István-i örökséget.

Károlyt a magyar arisztokrácia egyik fele elutasította, nem fogadta el királynak, míg végül a Rozgonyi csatában a király felülkerekedett ellenségein.
Nem volt példa nélküli ez az ellentét a király és a főurak között.
Hasonlított talán Szent István ellentétére Koppány vezérrel, amikor István győzelme után az erdélyi Gyula behódolt, Ajtony pogány vezért pedig elérte a végzete.

Károly úgy érezte, hogy ereiben is Árpád vére csörgedezik, de a pénzkezelés és a gazdasági viszonyok, célok tekintetében megmaradt olasznak.

Ez a gazdasági szemlélet volt jellemző uralkodására és elmondható, hogy az egyik legsikeresebb magyar királlyá vált, akinek országlása idején a magyar gazdaság kivirult.
A magyar forint olyan erős volt, hogy minden más pénzeszközzel vetekedett, elfogadták Európa szerte, mint ahogyan most az eurót is.
Nem volt vér nélküli Károly uralma sem, ezeket felsorolni sem vele sem mással kapcsolatban nem tudjuk, az elképzelésre bízzuk.
Arany János egyik balladája Zácyh Kláráról szól fémjelzi a korabeli viszonyokat.

Károly politikája kiterjedt más országok felé is. Ezt fémjelzi a "Visegrádi hármak" amikor a cseh lengyel és magyar együttműködés született. Ennek mintájára szervezte Antall József miniszterelnökünk a "Visegrádi négyeket", Szlovákiával kibővítve. Ez sajnos napjainkban bedőlni látszik.

Károly Róbert egy nagy európai birodalomról álmodott. Nem elsőként és nem is utóljára.

Károly Róbertnek két fia volt. András, akiből nápolyi királyt szeretett volna csinálni de őt megölték, így nem valósulhatott meg az álom.

Másik fia Lajos, akit méltán látott el jelzővel a magyar közvélemény és lett Nagy Lajos mert nagyon sokat tett apja örökének folytatásáért.(Arany János Toldijában is felbukkan).
Mondják sokan, ebben az időben mosta három tenger a magyar határokat amely valóban igaz Lajos királyságára mert nem csak magyar király volt egyidőben.
Erős jellemű édesanyja a lengyel Erzsébet irányította, helyette is dolgozott talán mert folyton csatában volt a király.

I. Károly és Nagy Lajos (apa és fia) idejében mintegy hatvan esztendeig béke volt az országunkban és nagyarányú fejlődés, növekedés.

Mint ahogyan lenni szokott egy erős kezű király uralkodása után, Lajos halálát követően fellángoltak a belső harcok a bárók követeléseivel.

Lajos király II András idejében született Aranybullát kiegészítette, a jogosultságokat illetően de így sem tudott úrrá lenni a törvény a lázadásokon.

Lajos királynak nem volt fiú utóda.
Két lánya volt. Az egyik lánya Hedvig, Jedviga néven a lengyel trónt kapta.
A magyar trónra másik lánya került, Mária amit édesanyja, Erzsébet nagyon rossz néven vett.

Volt már ilyen a magyar történelemben, hogy erős akaratú asszonyok irányítottak. Ilyen volt Géza fejedelem felesége Sarolt, de Szent István felesége Gizella is, Vak Béla felesége Ilona, de említhetjük II Andrást (Endre) királyt is, míg Gertrúdot meg nem ölték.

Erzsébet királynét megfojtották, ezzel véget vetettek uralkodásának.

Zsigmondról, a következő királyról sokat tudhatunk meg, ha elolvassuk Bán Mór Hunyadi című regényét, és a Hunyadiakról általában is gazdag ismeretre teszünk szert, nem kevésbé a korról lesz egy általános képünk.

Sötét fellegek közeledtek az ország felé a törökök képében.

Majdhogynem ez határozza meg a magyar uralkodók politikáját egészen a Nándorfehérvári csatáig.

Zsigmond vagy ahogyan nevezik Luxemburgi Zsigmond valójában jelentős uralkodó volt mert nem csak magyar király volt hanem Német-Római császár is (mely címre Mátyás király is vágyott).

Felesége halála után Cillei- lányt vett feleségül, így a német befolyás még erősebbé vált. Zsigmond az ország számára nem volt olyan jelentős ember, hogy úgy beszéljünk róla mint Károly királyról, de az előbb említett Bán Mór könyvében erről sokat megtudhatunk.

Zsigmond úgy rendelkezett, hogy László király mellé temessék el a Váradi kriptába, kinyilvánítva ezzel is nagyrabecsülését a hajdani magyar király felé.

Luxemburgi Zsigmond után veje Habsburg Albert lett a király. Ezzel talán megjelent a magyaroknak a Habsburgok későbbi uralmára való jelzés is. Nem volt valami pozitív személyiség ő sem.

Ha ezt a kort nézzük, hangsúlyosan kell szólni Hunyadi Jánosról, úgy mint a magyarok megmentőjéről.

Hunyadi János édesapja a szerb Vojk (vagy Vajk), édesanyja pedig az erdélyi (talán román) nemesi család sarja, Erzsébet. (Hunyadi viszont "tiszta" magyar.)A birtokot, Hunyad várát (melyből a nevük származik) Zsigmond adta Vajknak (neve farkast jelent) valamilyen hősies érdeméért.

A korábban említett Jadvigának (Hedvignek) (édesapja Lajos király) a 15 éves unokáját I. Ulászlót királlyá koronázzák, ha feleségül veszi Luxemburgi Zsigmond lányát, Erzsébetet.

Erzsébet, az özvegy ebből a házasságból nem kért, inkább a pólyás korú kisfiát Lászlót koronáztatta meg az ellopott koronával.

I. Ulászló meghalt a Hunyadi által vezetett Várnai
csatában. Ez egy taktikai hiba következménye mert a király vezette támadás eldöntéséből kihagyták Hunyadi Jánost aki egyébként létszámban a török seregnél kisebb haderejével győzelemre állt. A várnai csata vereséggel végződött.

Ulászló után Albert és Erzsébet 4 éves fiát végül V László néven királlyá koronázták.
A gyermek királyt viszont III Frigyes rokon őrizet alatt tartotta.

Az ország még a gyermek királyt sem mondhatta magáénak. Ebben a sajátos interregnumi időben Hunyadi Jánost kormányzóvá választották.

Hunyadit rangon alulinak tartották a főurak (származása szerint, mert vagyonban szinte mindegyik felett állt) és a legkülönfélébb rágalmakat szórták rá, mint pl azt is, hogy a szultán embere.

Hunyadi meghalt a győztes Nándorfehérvári csata után, két fiút hagyott hátra, Lászlót és Mátyást.

László egy vita során eltette útjából a gyűlöl Cillei Ulrikot (amiért kivégezték igéretük ellenkező ellenére) és nagyon bonyolult belső harcok következtében végül Mátyás lett a király.

Ha van tudásunk középkori magyar királyról, akkor Mátyásról van a legtöbb.
Kemény kezű, művelt ember volt. Vitéz János a tudós Váradi püspök volt a tanítója.

Mátyásnak sem a Pedjebrád (cseh) családból sem az olasz vidékről származó felesége révén nem lett fiú örököse.

Egy fia volt ugyan, akinek egy bécsi polgár lány volt az anyja és akinek Mátyás a Corvin nevet és rengeteg birtokot adott.