Tudatosan készülünk Szent Karácsony ünnepére

Karácsonykor Jézus születésére emlékezünk. Arra az emberi ésszel felfoghatatlan eseményre, hogy Júdeában egy ártatlan fiatal leány világra hozta gyermekét, aki nem más volt mint a Szentlélek közvetlen ajándéka, a második Isteni Személy. A Fiú, Jézus Krisztus.

Érdemes mindig, de Szent Karácsony ünnepére készülve üdvös is, hogy olvassuk a Bibliát és tanulmányozzuk Jézus születésének eseményét, mely több volt annál, mintsem egyéb esetben lenni szokott, vagyis egy kisgyermek születik, gyarapodik a szűkebb és tágabb közösség, beleértve a Föld lakóinak számát is, mert Jézus születésével egy egész földi világi rend kapott új értelmezést, benne az ember is aki a Gyermek születése fölötti örömben Megváltásának igéretét is ünnepli.

Szálljunk hát mi is magunkba, mint ahogyan Ady is mondja Kis Karácsonyi ének című versében.

Mit jelent ez a "magába szállás" adyendrés gondolat?

Az elmélyedést, az elmélyülést, a történelmi és hittörténeti ismereteink bővítését és természetesen azt, hogy minden cselekedtünk, gondolatunk a Megváltó születésének ünnepi eseménye körül forog.

Lássunk néhány példát az előbbire, az ismereteink bővítésére. Nem öncélból, hanem a végett, hogy még alaposabban, még tudatosabban erősítsük magunkba azt az egyedüli és legszentebb emberi vonást ami leginkább emberré teszi az embert, erősítsük magunkba a hit-életet.

Az éjféli misén is elhangzik Lukács evangéliumának a második fejezete és ezzel kezdjük mi is Jézus születésének való tanulmányozását.

Lukács 2 (1-12) versének fontosabb megállapításai Jézus születéséről:

- rendelet ment Augusztus császártól, hogy írassék össze a földkerekség lakói

- ez akkor történt, amikor Szíriát Qirinius kormányozta

- fölment tehát József jegyesével Máriával a Galileai Názáretből a judeai Betlehembe, Dávid városába

- amikor odaértek eljött (Mária) ideje, hogy szüljön

- megszülte elsőszülött fiát, jászolba fektette mert nem kapta helyet a szálláson

- azon a vidéken pásztorok tanyáztak akihez angyal szólt, hogy megszületett az Úr Krisztus Dávid városában

Az első kérdésünk, hogy miért ment József és Mária Betlehembe?
Természetesen az összeírás miatt, melyet Augustus császár rendelt el (a földkerekségen) valójában, tényszerűen csak a Római Birodalom minden területén amely uralma alatt volt.

Heródes volt a zsidók királya ebben az időben. Heródes által uralt zsidó területek ekkor még nem voltak részei a Római Birodalomnak, nem volt provincia. Viszont a császár akarata (rendelete) mégis kiterjedt Judeára, Galileára és más vidékekre is amelyeknek uralkodója Heródes volt, mert a hatalomra kerülését a császár segítette, ezáltal a király vazallusává vált a császárnak.

Az i.e 8-ban, egy meggondolatlan cselekedete révén (a császár beleegyezése nélkül) támadást indított Heródes egy kis nép, a nabateusok ellen. Ezt a császár a hűtlenség jeleként vette, most már nem vagy barátom, hanem alattvalóm! -mondta a császár Heródesnek.

Heródes meghalt i.e 4-ben, tíz évig (i.u. 6-ig) egyik fia volt Judea királya, akire megharagudott a császár és elűzte őt, így i.u. 6-ban Júdeát a Római Birodalomhoz csatolták.

Lukács evangéliumában azt olvashatjuk, hogy a zsidó népre is kiterjedő összeírás akkor történt, amikor Szíriát Qirinius kormányozta. Azt mondhatnánk röviden, hogy a Szíriai uralkodó révén gyakorolta a császár uralmát az említett területek felett.

(Ebben a Lukács által megírt történetben azt látjuk (éles szemmel), hogy míg Jézus születésének bizonyos körülményeiről az evangélium először "abban az időben" kifejezést használ, (ami megszokott más írásokban is) és általános fogalomként, meghatározhatatlan időről beszél, de néhány verssel lejjebb már pontos időmeghatározást is mond, mert megnevezi a kort, az időt, hogy az összeírás akkor történt amikor Szíriát Qirinius kormányozta. (Qirinius egyébként a császár hű katonája volt, hadsereget irányított és számos tartományt pl Kilikiát csatolt a Birodalomhoz, győztes csatái végén.)

Ez pedig történelmi tény. Ezt az időt a Római Birodalomról szóló történetírók is rögzítették.
Lukács evangelista ezzel nem általában szól egy születésről, Jézus születéséről ("abban az időben") hanem egy konkrét időintervallumhoz is köti, mégpedig Qirinius szíriai kormányzásának idejére.

Jézus születése történelmi tény!

Judeában történő összeírást nem Qirinius végezte közvetlenül, hanem Saturninus, aki beosztását tekintve pro praetor volt, ellenőrző, adófelügyelő, vagyis közvetlen végrehajtást végző ember, míg Qirinius praeses volt, vagyis elnök, államelnök stb akinek megbízásából dolgozott Saturninus. Ezt az evangelista érzékelteti is.

Két adónem létezett a Birodalomban. Az egyik volt a fejadó a másik a földadó. Ezt ellenőrizni és bevvallani mundenkinek ott kellett ahol a birtoka volt, ahol születésénél fogva illetékes.
Fejadót fizetett minden 14 - 65 év közötti férfi illetve 12 - 65 év közötti nő.

Máriának, Józsefnek lakhelyét Názáretet elhagyva hosszú utat megtéve Betlehembe kellett menni. (Galileában lévő Názáret az ország északi felén van, innét a déli részen lévő Judeába,(ahol Betlehem fekszik) Samarián keresztül lehetett eljutni. Samariat nem csak zsidók lakták hanem ellenséges érzelmű más népek is)

Mária is, József is Dávid házából való volt és Dávid törzsi birtoka Betlehemre is kiterjedt.

Mária szülei (Johachim és Szent Anna) jelentős állatállománnyal rendelkezett és földbirtoka is volt, legelői szélesen elterjedtek.

Mária "mindenórás" állapotban érkezett Betlehembe. Valószínű, hogy rokonai is voltak a városban, de sem ezeknél, sem másoknál, sem a szálláson megpihenni nem tudtak, hiszen hozzájuk hasonlóan sokan érkezhettek a városba.

Az az istálló, ahol végül megszálltak még az ő örökségük is lehetett, ezért ismerős helyen húzták meg magukat. Ismerték az istálló helyét, állapotát, a jószágok elhelyezésének körülményeit, a pásztorokat is akik a legelőn legeltették az állatokat és itt, ebben az istállóban hozta a világra Mária Jézust.

Tudjuk, hogy ez melyik történelmi időszakban volt (amikor Qirinius kormányozta Szíriát), de azt, hogy ez melyik évben, azt pontosan nem tudjuk.

Hiteles vallomásokra támaszkodhatunk Jézus születésének idejéről.

Lukács evangelista, aki nagy műveltségéről és széleskörű ismeretek birtoklásáról is híres volt, egy Szíriában élő görög orvos, aki minden eseményről szerzett hírt körültekintően megvizsgált és ellenőrzött, Pál apostolnak kísérője, munkatársa bizonyos időkben.

Szíria egyébként nevezetes hely a hittörténetben mert az Antióchiai közösség nagyon erős volt. Itt nevezték először Keresztényeknek vagyis Krisztus-követőknek azokat akik Jézus nyomdokaiban járnak.

Lukács egy különlegesen fontos időben és helyen, történelmi térben szerezte be ismereteit ezért is tarthatjuk őt nem csak megbízható forrásnak az evangélium, az örömhír tolmácsolásában hanem tárgyi ismeretei miatt is amely mások előtt tekintéllyé tették őt.

Az időszámítás a történelem során sokféle volt. Valószínű, hogy Lukács ezért sem nevezett meg évet a születés dátumaként. Melyiket mondja, a zsidó időszámítást vagy a görögöt, esetleg más náció szerinti évet)
Más időpontra esik Jézus születése ha azt a zsidó időszámításba helyezzük, vagy a Julianus szerinti időben határozzuk meg amely a Császársághoz kötődik.

Most is élünk egy időszámításban amely a hatodik századi Dionysius Exiguus nevével fémjelezve volt alapja a mai időszámításunknak.

Leginkább Dionysius Exiguus püspök számításai szerint járunk el a Gergely naptárban. Dinysius Jézus születését vette alapul a naptárának készítésekor és persze minden égi jelenséget, nap, hold járását, így beszélünk általában időszámításunk előtti és utáni időről. Dionysius az időszámítás kezdetére tette Jézus születését. Ezt vette figyelembe a Gergely naptár amit széleskörűen használnak rajtunk kívül is sokan, de ettől eltérő időszámítások is vannak.

Dinysius valószínűleg tévedett amikor Jézus születésének idejét, időpontját meghatározta. Ennek az lett az eredménye, hogy összetartozó, egy időben zajló események időben szétváltak egymástól.

Hogy ezt egy rövid példával igazoljam!

Heródes i. e. 4-ben halt meg. Jézus születése hírével összefüggő, Heródes által elrendelt csecsemőgyilkosság (minden két év alatti fiú újszülött megölése) viszont így összeilleszthetetlen időben a Megváltó születésével.

Heródes halála, valamint Jézus születése történelmi tény.
Jézus akkor született amikor még Heródes hatalomban volt!

(folytatjuk)