Itt vagyTartalom / Farsangi történet

Farsangi történet

  • user warning: Table './d6_danyikronika/node_counter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT totalcount FROM node_counter WHERE nid=12586 in /data/web/d6_danyikronika/modules/dashplayer/dashplayer.module on line 184.
  • user warning: Table './d6_danyikronika/node_counter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT totalcount FROM node_counter WHERE nid=4816 in /data/web/d6_danyikronika/modules/dashplayer/dashplayer.module on line 184.

Beküldte Gódor András - Ekkor: 2019 March 05

Látszólag nem nagy esemény. Túlburjánzott itt vagy ott, vidékektől, népi szokásoktól, hagyományoktól függően.
Szép színes ha karnevál formájába mutatkozik, elrettentően csúnya ha a busókra gondolunk.

Lehet szolíd, visszafogott, kézfogóba hajló, mint nálunk, itt Dányban, három napig tartó vígságban, míg el nem jön húshagyó kedd napja.
Szerda már bőjti időszak, 47 napon át, Húsvét vasárnapig.

Kozár plébános úr szorgalmas kis tanulóira hagyatkozva a gyűjtést, leírta három nap legfontosabb eseményeit, mely nálunk is tele volt, vígassággal, tánccal, mókával, zajjal, pampuska-evéssel.

A farsangi három napok szíve ott volt, ahol a banda muzsikált. Utcán, úton-útfélen vagy a bálok helyén. A kocsmában.

Az első nap a farsang vasárnap volt.
Délelőtt templom, ezt követően sütés-főzés, mely már szombaton megkezdődött. Vendégvárásra.
Délután az ifjúság elment mulatni. Este kilenc órág tartott a mulatság.

Második nap farsanghétfő.
Kora reggel kezdődött, még "éhomra". A Hajnal-garast járták.
Reggeli otthon, majd vissza délig a bálba.
Délben a legények is, a lányok is összekapaszkodva, énekszóval mentek hazafelé. Ebédelni
Ebéd után újból megszólalt a banda. (Ismert tagjai: Prímás Roznik Mihály figlihoros. Tagok: Molnár Sándor figlihoros, Kovács Péter helligon, Szekeres Pál (Vicom) furulyás, Soós András kisdobos, Soós János furulyás, Makádi János kontrás, Nyári Sándor nagydobos, Nyári Sándor bassz-prímás, Soós Lajos kontrás, Soós János furulyás és Szekeres Ferenc.)

Harmadik nap, farsangkedden, ugyanúgy mint hétfőn, de délután csatlakozott a bálozókhoz a nősemberek serege is, asszonyaikkal együtt.
Tartott ez éjjel 11 óráig, ekkor megszólalt a "bőjti-harang".
Ezt követően néma csendben mentek haza a bálozók.

Szürke, egyszerű program.
Nem "égették" el a telet egy bábunak öltözött alakkal, mint máshol, nem öltöttek maszkokat magukra, mint messziről jött kultúráktól szokás.

Nem rítt ki környezetéből a dányi ember sohasem. Alföldi volt, őshonos. Szívós és kitartó. Elszánt és dolgos. Istenfélő, szívből jövően vallásos.
Nem öltötte fel magára mások maszkját. Elég volt a hétköznapi élet ahhoz, hogy belefáradjon mások követésébe.
Bezárta őt falujának keserveibe a "lassan emelkedő két domb" kis folyó völgye. Ez volt életének ereje is, de sokszor viselt balsorsának okozója is.

A dányi ember olyan volt, akit a csillagos ég vezérel.
Fölfelé nézett, onnét várta segítségét, megnyugvását, reményeit és békéjét.
A dányi ember a föld népe volt. A föld anya volt, termékeny és gyümölcsöző. Az állandóság szimbóluma. A szótlan és a hűséges társ. A boldogságot adó biztonság és az eljegyzett jövő. Kenyeret adott és bort, szolgai hűségben és örök kettősségben.

A dányi ember számár a föld volt az idő.
A föld engedte a napot felkelni és a föld búcsúztatta lefeküdni.
Nap, éj csillagok, hajnalok reggelek esték és perzselő délelőttök, mind-mind a föld sorsának osztozói. Részei, mint ahogyan része az órának a perc vagy a szélnek az illat.
Földből vannak és porrá lesznek.
Mint maga is, ahogyan tudta, földből vétetett és visszatér a földbe. Pihenni, míg lelke számot ad Istennek: hogyan őrizte meg az ő földjét. A gondjaira bízott földet. A földet mint a szót és az Igét.
A szónak becsületét és a hitének isten-tudatú énekét.

A dányi ember dimenzióba élt. A föld vonzásába és elkerülésébe. A mélyeszméletben és a messzeségben.
A földdel egysorsúan, fekete kenyérben hétköznap, a fehér ostyában ünnepeken.

A dányi ember nagyon tudott mulatni.
Farsangkor járt bokás táncot vagy kuporgósat. És szeretett énekelni. Farsangkor méginkább.

A farsangot követi hamvazószerda.

Otthon elsúrolták az edényeket. Husvétig nem főztek sem zsírral sem olajjal. Még a megmaradt pampuskát sem ették meg. Felfűzték és megőrizték husvétig.
Savanyú káposztát ettek olajos krumplival. Sültkrumplit vöröshagymával.
És mártásokat. Paradicsomból készült vagy fokhagymából.
Pirítós kenyér fokhagymával.

A dányi ember hamvazószerdán belépett az Erőtérbe. A nagy Valóságba.
Időemberből, kit a föld táplál, belépett a létalapba. A Mindenség kötelékébe. Lelki éhségének táplálására. Húsvét vonzáskörébe.
Létének szenvedését éppenúgy, mint testi vígságát, könnyű bűnökön való szárnyszegett száguldását átadta a múltnak.

A dányi ember husvétig nem mulatozott. Hogyanis? Tánc, zene, dalos alkalom és nagybőjti idő? Együtt, halálos aránytévesztés.
A dányi ember bölcsességét a kezdetek táplálták. A Kezdetek üzenete az őseinek vívőanyagán vált erős elhatározássá benne.

Keresztút és vígságos sokadalom?

A dányi ember erőterének nem csak nagysága, de iránya is volt.
Húsvét irányába nézett.

És ma merre néz a dányi ember?

2019 március 5 (hamvazószerda vigíliáján)

Gódor András

Cimkék