Itt vagyTartalom / Hazaszálló gondolatok

Hazaszálló gondolatok

  • user warning: Table './d6_danyikronika/node_counter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT totalcount FROM node_counter WHERE nid=12462 in /data/web/d6_danyikronika/modules/dashplayer/dashplayer.module on line 184.
  • user warning: Table './d6_danyikronika/node_counter' is marked as crashed and should be repaired query: SELECT totalcount FROM node_counter WHERE nid=9227 in /data/web/d6_danyikronika/modules/dashplayer/dashplayer.module on line 184.

Beküldte Gódor András - Ekkor: 2018 April 30

Én most magamról szeretnék írni.
Pontosabban szólva egy élményemről, melyet beszámolónak is lehetne nevezni. De nem beszámoló.
Legfeljebb gondolatok.
És mivel író nem vagyok, szabad tévednem is.
Főleg azért, mert még az írók is tévednek.

Tegnap este jöttem haza Düsseldorfból.
Csíksomlyóra induló zarándokút előtt vagyok.

Ez a két tény arra a következtetésre engedi jutni az olvasót, hogy gyakran járok külföldre.
Hát nem! Nem gyakran.
Most is csak családi esemény miatt ültem repülőre, három napra rá haza is érkeztem.

Nagy városban voltam, Észak-Rajna-Vesztfália tartományi székhelyén, Düsseldorfban.
Abban a városban, amelyet -lévén a Rajna mellett,a Ruhr-vidéken, és régen , de most is a német ipar gazdasági motorja- a második világháború idején az angolok, amerikaiak, szóval az ellenséges bombázó gépek a földig leromboltak.
Most közel 600 ezer embernek ad lakhelyet. És ennél is többnek életlehetőséget.

Düsseldorfot fel kellett építeni. A szó legszorosabb értelmében.

Szép város, tele zölddel, színes, a szó emberi értelmében is.

E tartományi székhely ma is nagyon gazdag. Sugárzik róla és belőle az erő. Olyan mint egy várat védő sarokbástya. Biztonságérzetet ad az embernek.
Nagyváros, de nem érik egymást az úton az autók, embersokaság járja az utcákat de nincs tumultus.
Ja, kérem, a német precizitás!

Düsseldorf 600 ezer emberéből talán a fele mondhatja magáról, hogy tősgyökeres német. Magas, szőke, kékszemű, vagyis német típus. Ezt mondja ismerősöm.

Ha holnap kivonulna -persze ez csak elméleti fejtegetés- Németországból származását tekintve harmad-vagy negyedíziglen mindenki, aki nem német, akkor az ország összeomolna.
Nem úgy mint az amerikai bombáktól, hanem úgy mint amikor a gépkocsit -például- otthagyja a vezetője. Soha nem fog magától továbbmenni. Itéletnapig sem.

De nem hagyja ott senki.
Sőt odakívánkoznak az emberek.
Számos magyarral találkoztam a három nap alatt.

Düsseldorf színes város. Nem csak zöld, a rengeteg fa miatt, hanem színes bőrű népek is lakják.

Vasárnap elmentünk a Szent Márton templomba, a 11 órás misére.

Az egyetemes könyörgésben a miséző pap ezt is mondta: " Most pedig imádkozzunk az Afganisztánból és Irakból menekülő emberekért. Imádkozzunk azokért is, akik ugyanúgy mint mi, befogadják őket."

Düsseldorf egyik nyolcosztályos gimnáziumában tanuló magyar diáktól hallottam a következő történetet.

Német nyelvet tanul heti tizenhárom órában. És tanul továbbra is angolt, úgy mint itthon.
Az első találkozása a német nyelvet tanító tanárával, engem is mélyen megérintő eseményként történt.
A tanár kedvesen hozzá lépett és egy magyar nyelven írt szöveget mutatott neki, melyre ez volt írva:

Köszöntelek a német órámon!
Örülök, hogy taníthatlak!
Sok sikert kívánok!

Én is olvastam az írást.
Ez a fiú, az iskola kb ezer tanulójából, statisztikailag, egy tanuló.
Más statisztika szerint a nem német diákok közül való, akikkel el kell sajátíttatni rövid időn belül a német nyelvet.
Szociállingvisztikai tétel, hogy az anyanyelvi szinten idegen nyelvet beszélő ember könnyen azonosul a megtanult nyelv nemzeti kultúrájával.
Vagyis esetünkben németté válhat.

Németország nem csak Európa, de a világ gazdasági nagyhatalma is.
Szinte uralja Európát és világgazdasági hatalmi tényező is.

Németországban egy szülő házaspárnak kevesebb mint két gyermeke van, statisztikai értelemben. Az ilyen népességre mondják, hogy hanyatló.
Magyarországon valamivel kedvezőbb a helyzet. De nem reménykeltő így sem.

Legfeljebb az a népesség-politika teszi kedvezőbbé helyzetünket, aminek kialakításáról most hallani.

Vásároltam egy Fortuna Düsseldorf sapkát. Ez a város futballcsapatának jelképeit hordozza.

Nem lettem düsseldorfi szurkoló és maradok a Real Madridnál. Na, meg az Ujpestnél!

Nem is akarok váltani.

Van egy távlati vízióm. Nem tudom, bekövetkezik-e valaha.

Nagyon szeretnék a düsseldorfi magyar fiatalokkal a budapesti utcákon napi szinten találkozni!
És szeretnék azzal a sokasággal is, akik nem csak Düsseldorfot, de Bécset vagy Londont teszik nap-mint nap gazdagabbá.
Sok száz ezren vannak!

Hogy így legyen, így lehessen, a magyarokhoz oly kegyes Szent Márton is segítsen minket ebben.

Gódor András ny. polgármester c. egyetemi docens

Cimkék