Képeslapok az asztalon

Amikor -hivatalból- több karácsonyi üdvözlő lapot alá kellett írnom annak elküldése előtt, mindig erre kényszert éreztem és nem töltött el boldogsággal.
Nem kell engem ebben követni tudom, de nem szeretem, soha nem is szerettem a csak divatból vagy szokásból kinyilvánított érzelmeket, gesztusokat. Ma sem szeretem.

Karácsony, mint egyik legnagyobb ünnepünk, nekem fenség. Csak úgy tudok közelíteni hozzá, mint a beteg az orvoshoz. Reménykedő, fohászkodó, félelemmel kevert bizakodással.
Reménykedve, hogy elfogad a jászol, fohászkodva, hogy legyek kérni /lelkiekben is gyógyulni/ méltó, félve, hogy méltatlannak találtatik a kérésem és bizakodva, hogy a Legfőbb Orvos nekem is gyógyírt nyújt, mint mindenkinek aki őszintén hívja őt.

Viszolygok a bevásárlásoktól. Nem az ajándék zavar amit adni akarok, hanem a vásári zsivaj, a hangszórók tolakodó nyálassága, a reklámok keserű íze és a vásárlói /vevői/ lét valami egészen lealacsonyító volta, a konzum ember idiótasága. Aki, vagy ami vagyok én is az adott környezetben.

A moldvai csángók egyik ünnepi szokásban, a kántálásban gyönyörűen kötik össze ezt a szép két Jézus-Isten ünnepet, a karácsonyt a húsvéttal.

"Paradicsom közepibe,
Aranyszőnyeg leterítve:
Azon vagyon rengő bölcső,
Abban fekszik az Úr Jézus:
Bal kezibe aranyalma, Jobb kezibe aranyvessző.
Megzuhintja a vesszejét:
Zeng a mező, zúg az erdő.
Sohsem láttam szebb termőfát.
Mint Úr Jézus keresztfáját,
Mert az vérrel virágozik,
S Szentlélekkel gyümölcsözik."

Kedves Olvasók, talán mondhatom /?/ Kedves Barátaim, akik a Dányi Krónika "Népfőiskola" rovatát is olvassák, /olvassátok/ fogadjátok el ezt a képeslapot amit most karácsonyi jókívánságból küldök, tegyétek az asztalotokra.

A szeretetről szólok benne, erről a hideg hangzású, de érzelemtől töltött szóról. /Hideg hangzása a benne lévő három "e" hang miatt van, de jelentéstartalma az alábbi két írással melegen szól/.

Szent Ágoston alábbi írása azt mondja meg, hogy mi a szeretet. A szeretet Isten-tapasztalat.

"Éppen olyan régi, mint örökkön új szépség: későn gyulladt föl szereteted bennem. Íme belül voltál én pedig kívül és kint kerestelek. Szépséges világodnak én rútságommal rohantam neki. Velem voltál de én nem voltam veled....Hívtál, kiáltottál és összetörted süketségemet. Fölcsillámlottál, sugarad rám özönlött és messzeűzted vakságomat is..."

Paul Éluárd: És egy mosoly

Az éj sohase teljes
Higgyétek el ha mondom
Mindig marad
A bánat mélyén is egy nyitott ablak
Egy ablak mely világos
Mindig marad egy álom ami virraszt
Vágy betölteni csillapítani éhség
Egy jó egy tiszta szív
Egy kitárt kéz nyílt baráti kéz
És figyelmes szemek
S egy élet amit meg kell osztani.

Kísérjen benneteket a Kis Jézus mosolya, a régi, az örökkön új Szépség Szent Karácsony ünnepétől Húsvétig és azután is és örökkön örökké.

Siessünk, menjünk el innen!