Február – Böjtelő hava

Február – Böjtelő hava
Télutó hava
Halak hava

Február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. A keresztény egyház gyertyát szentel e napon melynek egészségmegőrző, szerencsét hozó jelentőséget tulajdonítanak.

A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Tehát, ha ebben az időszakban napos idő van, a tél még hosszúnak ígérkezik. /Csak zárójelben jegyzem meg: február 2-án nálunk borult, esős idő volt, így aztán a medve kinn maradt, közel a tavasz!/

Február 3.: Balázs napja
Balázs az egészségvarázslás, gonoszűzés, madárűzés és az időjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlőjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a termésüket.
Balázs a diákok patrónusa is. E napon tartották a Balázs- járást, amikor házról házra járva toborozták a diákokat az iskolába. Több évszázadra visszanyúló szokás volt ez.
Ehhez a naphoz tartozik a Balázsolás is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a betegséget, torokbajt elűzzék.

Február 6.: Dorottya
Kedvelt nap farsangi mulatság tartására.
Időjóslás is fűződik hozzá: Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja a fagyot.

Február 14.: Bálint nap
A tyúkültetés napja a népi hagyományok szerint.
Újabban a szerelmesek napjaként is ünnepeljük.

Február 19.: Zsuzsanna
Ezen a napon megszólalnak a pacsirták, Zsuzsanna elviszi a havat és zöldellni kezd a fű.

Február 24.: Jégtörő Mátyás
Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás töri meg a jég uralmát. Úgy tartják: ha talál töri, ha nem talál csinál.

Február általában a Farsangolás időszaka is. A húsvéthoz kapcsolódik, ami ugye „mozgó” ünnep. Vízkereszttől /január 6./ a Húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz Húshagyó keddig, Hamvazó szerdáig. A nagy evés-ivások, mulatozások, bálok időszaka. Változatos, tarka képet mutatnak az ehhez kapcsolódó hiedelmek, szokások. A programok nagy része a vigasságok utolsó napjaira összpontosul: farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre, az úgynevezett „farsang farkára”. Hosszan lehetne írni az ide tartozó játékokról, köszöntőkről, alakoskodó, jelmezes felvonulásokról.

Végül egy verset szeretnék megosztani veletek. Így látta Áprily Lajos a februárt:

Áprily Lajos: Évszakok zenéje
/részlet/

Új cinkeszó

1

Köd és mínusz tíz. Február.
De az a "kicsicsűr"-madár
nagyvígan fittyet hány neki
s pici gitárját pengeti.
Nem lát eget, nem lát napot,
nem érez olvadás-szagot,
köd gomolyog, köd tornyosul,
tollára permetegje hull,
de ő csak szól, csak zöngicsél.
Ki bátorítja, mire vár?
Alusznak még a vak csirák.
Azt várja tán, hogy egy bohó,
kíváncsi és hamarkodó
avar-takarta hóvirág
csukott szemét kinyissa?
Kicsi madár,
te drága, drága optimista