A magyarok fája

Virágzó akácos

Az utóbbi időben heves viták folynak a mezőségi talajok erdősítésére legszívesebben használt fafajtánkról, a fehér akácról (Robinia pseudoacacia). Hasznos, káros, őshonos, vagy esetleg hungarikum e tájidegennek minősített növény?

Európába dísznövényként, botanikai ritkaságként került a 17. században (Angliába 1636-ba került!). Észak-Amerika délkeleti részén honos növényt Magyarországra 1710-ben hozták be, majd a 18. század első felében telepítették először parkfaként.
Az akác első nagyarányú telepítésére 1750-ben került sor, amikor a komárom-herkályi erődítmény köré 290 hektárt telepítettek. Ezt követően az akácfa a futóhomok megfogásában, az Alföld-fásításában játszott fontos szerepet.

Az akác ma elválaszthatatlanul hozzátartozik Magyarország tájképéhez. A föld akácállományának mintegy fele őshazájában, Észak-Amerikában található, másik fele a Kárpát-medencében. A Kárpátok ölelte terület akácállományának 90%-a Magyarország területén lelhető meg, ezért is nevezik tipikus magyar fafajnak. Magyarországon 462 ezer hektáron találunk akácerdőt, ez az ország erdőterületeinek 24%-a, az összes élőfakészlet több mint 13%-a.

A 20 méter magasra is megnövő akácfakérge vastag, szürkésbarna, mélyen barázdált. E tüskés ágú fa levelei páratlanul szárnyaltan összetettek, 20-35 cm hosszúak, legfeljebb 12 levélpárt viselnek. A fehér, illatos, lecsüngő 10-20 cm hosszú virágai a legjobb méhlegelők hazánkban.

Az akác több mint 300 éves megtelepedése óta jelentős gazdasági haszonnövénnyé nőtte ki magát. Faanyaga kedvező fizikai tulajdonságokkal, rendkívül jó tartóssággal, időtállósággal rendelkezik. Rugalmas, hajlítható, szilárd, jól munkálható keményfa. Kerti és beltéri bútorok, padló, karó, oszlop gyártására alkalmas. Jó és viszonylag olcsó tűzifa, a tölgy és cser után a legkeresettebb.

A gyógyászatban az akác illóolajat (linaloolt) tartalmazó virágának főzete köhögéscsillapító, de használják túlzott gyomorsav-termelődés esetén is.

Az akác Magyarország egyik legjobban mézelő növénye. Világos méze áttetsző, nem hajlamos a kristályosodásra. Valószínűleg az akácnak is köszönhetően Európában Magyarországon található az adott területre eső legtöbb méhész.

Az akáctermékeket a világban mindenütt tipikus magyar termékként tartják számon.

Az Európai Bizottság özönfajokkal foglalkozó rendelettervezete folytán került a figyelem középpontjába a fehér akác. A rendelettervezet az Európában nem őshonos, agresszíven terjedő, jelentős gazdasági, természeti és társadalmi károkat okozó, úgynevezett özönfajokkal foglalkozik, amelyek ellen védekezést irányoz elő. (Veszélyes növényi és állat özönfajok pl.: parlagfű, gyalogakác, krumplibogár, vándorpatkány stb.)

A fehér akác a vele szembeni ellenszenvet idegenhonossága és invazív (intenzíven terjedő, invázióra képes) jellege miatt érdemelte ki. Az akác „bűne”, hogy az embertől függetlenül is képes agresszíven terjedni, terjedésével párhuzamosan irtja az őshonos növényeket. Gyors növekedése, viszonylagos igénytelensége egyben a hátránya is. A fehér akácnak nincs természetes kártevője. A sovány talajon is gyökeret ereszt, szárazságtűrő, hatásos a talajerózió ellen.

Egy 2009-ben született FVM rendelet, mely az erdő védelemmel és erdőgazdálkodással foglalkozik, már felhívja a figyelmet az intenzíven terjedő fehér akácra. Az akác gyökér sarjairól és magról egyaránt képes agresszíven terjedni, képes ott is megjelenni, ahol nemkívánatosnak minősül. A magától is megjelenő akác gyors növekedésével elnyomja az új telepítésű őshonos erdőket, szegényes aljnövényzetet teremtve. Őshazájában, Amerikában az akácnak megvannak a vetélytársai, azokat nem képes véglegesen elnyomni.
Az akácon az eddigi ismeretek szerint mindössze 12 rovarfaj él, míg egy termetesebb tölgyön több száz. A szegényes tápláléklánc miatt az akácosokban kevesebb madárfaj él.

2014. február elején az Akác-koalíció tagjai a magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá a gödöllői Szent István Egyetemen. Az Akác-koalíció további célja, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.
A dokumentum aláírói példái annak, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.

Remélhetőleg a fehér akác sorsában sikerül kompromisszumot találni a gazdasági és természetvédelmi érdekek között!

Összeállította:
Buborék

Források:
www.nak.hu
www.erdoinfo.hu
www.molnar-v-attila.blogspot.hu
www.sciencecaffe.com
www.ilcsi.com