Itt vagy
Kunkovács László bemutatása
Kunkovács László (Endrőd, l942)
Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató
Szegeden, a Tanítóképző Főiskolán végzett, majd Budapestre költözött, újságíró oklevelet szerzett, és a Magyar Távirati Iroda országjáró fotótudósítója, rovatvezetője, szerkesztője volt.
Régtől önálló alkotó. Igyekszik összeadni, ami szétszakadt: a művészetet és a tudományt. Egy-egy témáján éveket, évtizedeket dolgozik. Néprajzi, kultúrtörténeti tematikus fotókiállításait hazánkban 150 helyen és 17 külországban is kiállították. Több száz cikke, tanulmánya jelent meg.
Negyed század idő, az sok vagy kevés
(Vissza- és előretekintés, Sebestyén Sebestyén Népfőiskola Dány)
Többen emlékezünk még bizonyára 1989-re, ennek az esztendőnek is egy komoly pillanatára, amikor a remélt szabadság szellőjének egy fuvallata megérintett bennünket és létrehoztuk a II. Rákóczi Ferencről elnevezett helyi népfőiskolát. Úgy, mint ezt Kozár Gyula atya tette Nógrádban. Jobboldali, konzervatív, keresztény elveken.
Reményeink szebbik felét azóta elsorvasztotta a haszonelvű, korlátolt politika, de meghalni mégsem engedtük. A közelmúltban munkánk a Sebestyén Sebestyén helyi népfőiskolában éledt újjá! Most így szorgoskodunk községünk javára! Erről szól 2015-ös programunk.
Árva János csillagai
Jászay-Horváth Elemér 1888-ban született Orosházán, jogot tanult. Verseit a Nyugat folyóirat 1909-től rendszeresen közölte. Árva János című verses meséje 1918-ban jelent meg könyv formában, a gyomai Kner Izidor nyomdájának köszönhetően. A finom zenéjű, verses meseköltemény kicsit emlékeztet a János vitézre. Az égi mezőre tévedt furulyázó árva bojtár, ki a Csillagszemű királylányt keresi, égi útja során több csillaglénnyel is találkozik.
Népfőiskolai meghívó
Kedves Barátaim!
A 2015-ös esztendő első népfőiskolai összejövetelét január 31-én, szombaton 16 órakor tartjuk az iskolában (egy órával előbb, mint szoktuk).
Kétfajta programunk van.
Az első egy előadás, amelyről kicsit részletesebben szólok.
Dány- mint templomos hely- legkorábbi térképi ábrázolása
Magyarország eddigi ismert legkorábbi térképe a legendás Lázár deák munkája. Valószínűleg a Mátyás király által alapított pozsonyi egyetemen tanult, és feltételezhetően Bakócz Tamás püspök majd esztergomi érsek titkára volt.
A térkép eredetije, mely bizonyosan 1526 előtt készült, eddig még nem került elő, vagy megsemmisült.